Jeli arborétum

A Vasi Hegyhát gyöngyszemét, a Kám településtől 2,5 km-re található Jeli arborétumot szeretném bemutatni Önöknek, mely Tündérkert vagy Varázskert néven is ismert.

A Varázskertben tett séta a természetkedvelőknek, a pihenésre és kalandra vágyóknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújt.

Az Óriások erdejében álló mamutfenyők és a különböző tájkörzetek fái, örökzöldjei meseszerűek.

Májustól júniusig a bódító  illatú rododendron bokrok színes kavalkádja gyönyörködteti a szemet.

Az arborétum létrejötte a kor egyik legnagyobb botanikusához, gróf Ambrózy Migazzi István nevéhez fűződik, aki 1922-ben kezdte kiépíteni a kertet. Ezt a rododendronok tavaszi virágzása tette híressé.

A számos néven (azália, havas szépe, babérrózsa, hangarózsa, havasi rózsa) ismert színpompás virágzuhatagokkal ékeskedő növénynek több, mint 300 változata lelehető fel itt.

A szubalpin környezetet és csapadékot igénylő növények a hűvös Himalája, Japán és a Kaukázus tájairól származnak.

A rododendronok termesztéséhez szükséges mikroklímának kialakításához a gróf  több tucat fenyőfélét, tiszafát, tuját, buxust, babérmeggyet és a borbolyafélék tömegét ültette el.

A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. Az egy évtizednyi munka a gróf halálával 1933-ban megszakadt. A kertet 1953-ban védetté nyilvánították.

Az 1960-as évektől neves erdészek és botanikusok sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folynak. A kísérleti céllal létrehozott tájkörzetek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területeinek erdőtársulásait.

A Tündérkert vagy Varázskert elnevezés nem túlzás, hiszen a különböző színű és nagyságú rododendron bokrok egymás utáni színkavalkádjának hihetetlen látványa valóban elvarázsolja a látogatókat.

A harmonikus egységben álló növénytársulások látványa, az arborétum rendezettsége, a sokféle természeti szépség és a kert sajátos hangulata lenyűgöző, rabul ejtő és újabb idelátogatásra ösztönző. Ha kíváncsiak a világon egyedülálló rododendron gyűjteményre, akkor érdemes ellátogatniuk ide.

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/jeli_arboretum

 

Barlanglakások

Mindig voltak, akik a természet adta barlangokat választották lakóhelyül, emberelődeink védelmet remélve bújtak meg bennük, míg a remeték a világtól elvonulva, csendes magányban éltek ezekben. Mások önmaguknak vájtak hajlékot a föld alatt. De miért és hogyan jöttek létre ezek az emberi kéz által vájt és alakított barlanglakások?

Bükkalján, az Egertől Miskolcig húzódó szakaszon, a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagyméretű elszegényedés hozta létre ezeket. Oka az volt, hogy a 19. század elején a földesurak nem adtak házhelyet munkásaiknak a termőföldjükön. Cserépfalun az 1900-as évek elején vésték ezeket  a lakásként funkcionáló üregeket.

A vulkáni riolittufa könnyen faragható és jó hőszigetelő volt, így az itt élőknek keveset kellett költeni fűtésre. Eső idején a tetőn gyakran beszivárgott a víz, a levegő dohos volt, az ételek megpenészedtek. Árnyékszék nem volt, a közeli bokrok mögé jártak. Az állatok is vagy a lakásban vagy közvetlenül a lakás melletti ólban éltek. Emiatt a lakások környéke hastífusznak, vérhasnak volt a melegágya. 1975-ben még egy lakás lakott volt Cserépfalun.

Az egyik barlanglakás Szomolyán felújítva, egykori bútorzattal berendezve tájházként üzemel. A tájház két pincelakás egymás mellett, melyeket az 1980-as évek elejéig laktak.

A szomolyai kaptárkövek kúp alakú kőtornyok, melyek heves vulkáni tevékenység által jöttek létre. Oldalaikba rejtélyes fülkéket faragtak. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak. A leginkább ismert és elfogadott vélemény szerint, a fülkékben méhkaptárakat tartottak, innen az elnevezés is. Kaptárkövekkel egész Bükkalján találkozunk.

 

Egerszalókon a Sáfrány utca összefüggő barlanglakásait az önkormányzat helyi védelem alá vonta és felújította. A legutolsókat még az 1960-as években lakták.

A barlanglakásokban helytörténeti gyűjteményt láthatunk. Részei a kézműves műhelyek, a népi bemutató helyiségek, borbemutató termek és domboldalban egy kis szabadtéri színpad.

 Betyárbújó-kaptárkövet találunk Egerszalók közelében, melyet csőszkunyhóként használtak.

A ma a meglévő barlanglakásokat modernizálják és lakásnak, borospincének, turistaszállónak, étteremnek használják. Nem ritkán összeépítik ezeket az új házzal és nyári konyhaként, kamraként funkcionálnak.

Noszvajon művésztelep működik bennük. Cserépváralján több jó állapotú barlanglakásból turista- szállást alakítottak ki. Lehet, hogy a jövőben újra birtokba vesszük a barlangokat, vagy a föld alá építkezünk.

Keressék fel Önök is ezeket a bükkaljai hangulatos településeket! Ismerjék meg múltunk ezen érdekes darabját!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/egerszalok

 

A cáki pincesor

Nagyon fontosnak tartom a hagyományaink, régi értékeink megőrzését, a hétköznapokban rejlő szépség, érdekesség megörökítését. Kőszeg és környékén tett kirándulásom során a legmaradandóbb élményt az elmúlt idők emlékét őrző Cáki Pincesor adta. 

Cák település Kőszegtől 6 km-re található, a soproni borvidék tagja.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumként funkcionáló pincesor, a Kőszegi-hegység környékének egyik legjellegzetesebb színfoltja. A műemléki felmérése már 1962-ben megtörtént.

Velem és Cák határában, a hatalmas fákból álló szelídgesztenye - erdő maradványainak tövében található présházak festői szépségű látványt nyújtanak.

Az út melletti zöld domboldal a pincékkel, háttérben a gesztenyéssel, mesebeli tájat alkot.

Ezekben a sajátságos boronafalú, zsúpfedeles présházakban dolgozták fel a szőlőt, tárolták a bort. A település szőlőtermesztéssel foglalkozott, amíg a filoxéra járvány elpusztította a tőkéket. A filoxéravész (szőlőgyökér tetű járvány) után a környéken termesztett gesztenyét és gyümölcsöt tárolták bennük.

A présházak egyterűek, földes padozatúak, boronafalúak, ollólábas, szelemenes tetőszerkezetűek. Ez a szerkezet azt jelenti, hogy az orom alatt végigfutó gerenda / szelemen / tartja a tető súlyát. A szelement ollólábak tartják. A házikókban nagyméretű, faragott prések, gyümölcstartó polcok találhatók. A pincesor látogatható épületében szőlészeti - borászati eszközöket tekinthetünk meg.

Ha a környéken kirándulnak, feltétlenül látogassanak el ide, az alpokaljai kis faluba!
Ne hagyják ki ezt az elbűvölő látványt nyújtó, országszerte híres pincesort!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/cak

Bakonynána, Római fürdő

Gyermekkoromból szívesen emlékszem vissza a közös családi kirándulásokra. Úgy érzem ez egy olyan örökség, mely meghatározó volt későbbi életemre. Ma is fontosnak tartom a közös családi élmények összekovácsoló erejét.

Egy olyan kirándulóhelyet szeretnék bemutatni, ahová érdemes ellátogatni, mert jó kikapcsolódás, program lehet az egész család számára.

A Gaja-patak völgyében a patak mentén padokkal, asztalokkal kialakított pihenőhelyek vannak. Mellettük  a tűzrakásra alkalmas kőépítmények lehetővé teszik a szalonnasütést. Piknikezés közben hallhatjuk a patak csobogását és gyönyörködhetünk látványában.

A Gaja-patak útját követve a Keleti-Bakony legszebb, legromantikusabb helyére érkezünk, a Római fürdőhöz. A Római fürdő a Bakonyi-hegység Gaja-patak - Bakonynána - Jásd  közötti szakaszán található szurdok völgye. Az elnevezésnek nincs köze a rómaiakhoz és nem is létezett itt fürdő. A Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik így.

A szoros sziklaszurdokon áttörő patak lépcsőzetes medencéket hozott létre. Látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz.

A mohos, függőleges sziklafalak alkotta szoroshoz érve, a néhány méteres vízesés, egy tágabb medencébe zúdul. A patak ezután megszelidülve folytatja útját. 

Mindig szívesen térek vissza ehhez a vadregényes tájhoz.

Kerekedjenek fel Önök is! Jó kirándulást kívánok!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/bakonynana