Az Észak-Vértes hegységben megbújó Majkpusztán találjuk a hazánkban páratlan, egykori Kamalduli Remeteség barokk épületcsoportját. Az Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttes 17 cellaházból, a rendházépületből (foresteriából) és a templom megmaradt tornyából áll, melyet gyönyörű, piknikezésre csábító, pihenőhelyekkel felszerelt parkerdő vesz körül.
A remeteség közelében idilli környezetet nyújtó fűzfákkal ölelt halastó található, mely igazi feltöltődést, feledhetetlen élményt nyújt.
A kis erdős dombon bújik meg a barokk kori Celli Szűz Mária kápolna. A templom elkészülte előtt idejártak imádkozni a barátok, később a nők használták, akik nem léphettek be a kolostor területére. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.
A konventépület díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez. A kolostorkert a 18. századi barokk szerkezetet őrzi.
A ravennai hercegi családból származó Szt.Romuald (952-1027) követőiből alakult, itáliai eredetű kamalduli rend csak a 17. század végén jelent meg Magyarországon, ahol a rendnek 4 kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-1782-ig fennálló majki remeteség. Alapítója 1733-ban, a vidék birtokosa, gróf Esterházy József horvát-szlavón-dalmát bán volt. A hosszú építkezés az 1770-es évekig tartott. Az egyes cellaházak építését korabeli főpapok és főúri családok támogatták. Homokkőből és márványból készült címereik, a hozzá tartozó feliratokkal, ma is láthatóak a kis házak homlokzatán.
A rend puritán szerzetesei 3 év kolostori élet után vonulhattak el a különálló remetelakokba. A remeteházakban négy helyiség volt: hálószoba, műhely, kápolna és fáskamra. A cellákhoz tartozó kőfallal elhatárolt kis kertet maguk művelték. A műhelyben kézműves munkát végeztek. A némasági fogadalmat tett, fehér habitust viselő szerzetesek szigorú napirend szerint éltek, napjaikat az év nagy részében böjtölve, a megszabott imaórák zsolozsmáival, a cellaházak kápolnájában végzett imádságokkal, magányos elmélkedésekkel és fizikai munkával töltötték.
A kamalduli remeteségek központját a templom alkotta, amely a cellákból összegyűlő remeték közös imádságának és a nappal nyolc időpontban végzett zsolozsmának a helyszíne volt. A majki remeteség temploma villámcsapás következtében leégett, köveit széthordták, csak a templomtorony maradt fenn.
Az 1782-ben II.József által feloszlatott kamalduli rend Magyarországon nem alakult újra. A remeteség épületeibe a 19. század első felében posztógyár költözött, az 1860-as évektől pedig vadászkastélyként használta az Esterházy család. A II.világháborúban az épületegyüttesben kórház működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, végül munkásszálló költözött a falai közé.
A kamalduli remeteségeknek fontos része volt a vendégház (foresteria), ahol a szerzetesi képzés, a betegszobák, vendégszobák, műhelyek, káptalanterem, refektórium, konyha, mosókonyha, gyógyszertár és a könyvtár kapott helyet.
A teljesen felújított foresteriában látogatóközpontot alakítottak ki. A kiállítás feleleveníti a 18. századi remeteség történetét, a szerzetesek életmódját. A tárlat a kamalduli rend feloszlatás után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.
Úgy érzem, ez az a hely, amit nem szabad kihagyni! Ez a csend, a béke, a nyugalom szigete! A remeteség története, a remeték életmódja nagyon érdekes, izgalmas és sok titkot rejt. Erdők között, tavak mellett, ősi szakrális erők találkozási pontjánál helyezkedik el, szépsége kuriózumnak számít! Ne hagyja ki ezt a kultúrát, önfeledt kikapcsolódást, feltöltődést egyszerre nyújtó csodás kirándulóhelyet! Bejegyzésemet a remeteséget körülölelő természetfotókkal zárom.
További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/majk_kamalduli_remeteseg
