Öreg-tavi Nagy Halászat, Tata

Tata, a vizek városaként is ismert település, méltán híres a számos hagyományáról, sokak által látogatottá vált fesztiváljairól és rendezvényeiről. Ezek a programok jó alkalmat kínálnak, hogy évente, vagy akár minden évszakban ellátogassunk ebbe a csodálatos, hangulatos városba. Ilyen közkedvelt fesztivál az ősszel megrendezésre kerülő Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat. 

A 2001 óta évente megrendezésre kerülő halas fesztivál helyszíne az Öreg-tó partján álló Platán étterem - Kastély-tér - Esterházy sétány által körülhatárolt terület. A rendezvény fő eseménye a mai napig egyedüliként itt látható látványhalászat, mely 400 méteres húzóhálós kerítéssel történik. Az egész napot betöltő halászat, halválogatás és halvásár során közelről megismerhetjük a halászok nehéz, fizikai munkáját.

Miközben a nagyközönség a látványhalászatot figyeli, a Kastély téren megkezdődik a különleges halfogások elkészítése. Az ország minden pontjáról idesereglő halfőző mesterek a régiókra jellemző halászlevekkel és halfogásokkal várják az érdeklődőket, ezzel is növelve az édesvízi halfogyasztás mértékét.

Falatozás közben élvezhetjük a változatos színpadi programokat, koncerteket, néptánc együttesek fellépését. Az Esterházy sétányon a kézművesek termékeiben gyönyörködhetünk és vásárolhatjuk meg azokat. A jó hangulathoz hozzájárul a sok természeti szépség, az őszi színekben pompázó fák és a  tópart látványa.

A háromnapos fesztivál keretében a halászat, a gasztronómia és a kultúra találkozik a természeti értékekkel, jó alkalmat kínálva a családoknak egy élményekkel gazdag hétvége eltöltésére.

Ezért erre a rendezvényre minden évben szívesen látogatok el. Különösen a látványhalászatot kedvelem, amikor közelről, a tómederből lehet megcsodálni ezt a tevékenységet, kivéve idén, amikor ez tilos volt. A tómedret ellepte a fotósok, riporterek, filmesek hada, élvezhetetlenné téve a látványt. Ebben az évben elmaradt a halászati tárgyak, illetve a halászkunyhó kiállítása és meglepő volt a halétkek borsos ára is. Mindezek ellenére megmaradt az érdeklődésem, továbbra is nagyon jónak tartom ezt az őszi programot. Jöjjenek el Önök is, vegyenek részt ezen a páratlan eseményen!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Haraszt-hegyi tanösvény, Csákvár

Ismét beköszöntött az ősz, mely búskomor, keserédes, színes és borongós, elmélázó és újrakezdő, kirándulós és plédbe bújós. Sokszínű és sokféle, ilyennek szeretjük.

A kedvenc évszakom. A színek kavalkádja, a bágyadt napsütés újra és újra a természetbe hív, kirándulásra csábít. Egy olyan túraútvonallal szeretném megismertetni Önöket, mely ilyenkor, októberben a legszebb.

A Vértes egy igazi gyöngyszem. Hívogató a táj. Tele van elbűvölő kis szurdokvölgyekkel, rétekkel, várromokkal. A mészkő- és dolomit felszíneken érdekes életközösségek alakultak ki, ilyen a Haraszt-hegy is, Csákvár mellett.

A kopár, dolomitsziklás felszínen egy rendkívül látványos tanösvényt hoztak létre. Csákvár központjából Gánt felé haladva érhető el. A kiinduló és az érkező pontja a Gánti út végén lévő parkolóhely, a vízmű telepével szemben. A 3,5 km hosszú körtúra útvonalát egy zöld falevél jelzi, így szakvezető nélkül is bejárható.

A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán és szubmediterrán elemekben. Utunk során láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt és szárazságkedvelő molyhos tölgyet.

Megismerhetjük a dolomitjelenséget, aminek fő oka az, hogy amíg a mészkő főként mállik, a dolomit inkább aprózódik, törmelékesedik. Ez az aprózódás rendkívül változatos felszínt alakít ki. Az állandóan képződő dolomittörmelék a lejtőkön lefelé mozogva gátolja a talajképződést és az erdő kialakulását. Az erősen tagolt dolomithegységekben változatos éghajlati viszonyok alakulhatnak ki, amik lehetővé teszik a különböző korábbi földtörténeti korokból itt ragadt maradványfajok fennmaradását.

A tanösvény hét állomáson mutatja be a terület növényvilágát és érdekes látnivalóit. Az általános ismertető tábla után az első állomás a cserszömörcés karsztbokorerdő. A karsztbokorerdők egyik legjellegzetesebb cserfaja a cserszömörce. Magas csersavtartalma miatt kitűnő bőrcserző anyag. A gyógyászatban gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő szerek alapanyaga.

A második állomáshoz érve, megismerkedhetünk a keleti gyertyánnal, mely a dolomitjelenség érdekes hatásainak első bizonyítéka, az utolsó jégkorszak előtti idők tanúja. A Haraszt-hegy legfőbb botanikai nevezetessége, érintetlen állapotú, természetes hazai előfordulása. Az irtásréten áthaladva jutunk a molyhos tölgyes karsztbokorerdőhöz, mely a túra negyedik állomása. A szárazságkedvelő, molyhos tölgyes erdő fái alacsonyak, lombjuk ritka, ezért nyáron is a napfényes aljnövényzetben szebbnél szebb virágok pompáznak.

A sziklai vegetáció és a Kőlik-völgyi sziklahasadékok állomások után felérve a fennsíkra, csodás kilátás nyílik a Haraszt-hegy szomszédságában magasodó Szóló-kőre, mely nevét a háromszoros visszhangjáról kapta. Ezt a tulajdonságát mára elvesztette a befásítása miatt.

A dolomitgyeppel fedett fennsíkról hosszan gyönyörködhetünk a völgyekkel szabdalt hegyhátban, a Csákvár felé néző panorámában, az alföldi és a közép-hegységi táj harmóniájában.

Őrizzük meg és vigyázzunk együtt erre az egy cseppnyi Magyarországra!

További képek: http://indafoto.hu/fulemule 

Kamalduli Remeteség, Majk

Az Észak-Vértes hegységben megbújó Majkpusztán találjuk a hazánkban páratlan, egykori Kamalduli Remeteség barokk épületcsoportját. Az Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttes 17 cellaházból, a rendházépületből (foresteriából) és a templom megmaradt tornyából áll, melyet gyönyörű, piknikezésre csábító, pihenőhelyekkel felszerelt parkerdő vesz körül. 

A remeteség közelében idilli környezetet nyújtó fűzfákkal ölelt halastó található, mely igazi feltöltődést, feledhetetlen élményt nyújt.

A kis erdős dombon bújik meg a barokk kori Celli Szűz Mária kápolna. A templom elkészülte előtt idejártak imádkozni a barátok, később a nők használták, akik nem léphettek be a kolostor területére. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.

A konventépület díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez. A kolostorkert a 18. századi barokk szerkezetet őrzi.

A ravennai hercegi családból származó Szt.Romuald (952-1027) követőiből alakult, itáliai eredetű kamalduli rend csak a 17. század végén jelent meg Magyarországon, ahol a rendnek 4 kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-1782-ig fennálló majki remeteség. Alapítója 1733-ban, a vidék birtokosa, gróf  Esterházy József  horvát-szlavón-dalmát bán volt. A hosszú építkezés az 1770-es évekig tartott. Az egyes cellaházak építését korabeli főpapok és főúri családok támogatták. Homokkőből és márványból készült címereik, a hozzá tartozó feliratokkal, ma is láthatóak a kis házak homlokzatán.

A rend puritán szerzetesei  3 év kolostori élet után vonulhattak el a különálló remetelakokba. A remeteházakban négy helyiség volt: hálószoba, műhely, kápolna és fáskamra. A cellákhoz tartozó kőfallal elhatárolt kis kertet maguk művelték. A műhelyben kézműves munkát végeztek. A némasági fogadalmat tett, fehér habitust viselő szerzetesek szigorú napirend szerint éltek, napjaikat az év nagy részében böjtölve, a megszabott imaórák zsolozsmáival, a cellaházak kápolnájában végzett imádságokkal, magányos elmélkedésekkel és fizikai munkával töltötték.

A kamalduli remeteségek központját a templom alkotta, amely a cellákból összegyűlő remeték közös imádságának és a nappal nyolc időpontban végzett zsolozsmának a helyszíne volt. A majki remeteség temploma villámcsapás következtében leégett, köveit széthordták, csak a templomtorony maradt fenn.

Az 1782-ben II.József által feloszlatott kamalduli rend Magyarországon nem alakult újra. A remeteség épületeibe a 19. század első felében posztógyár költözött, az 1860-as évektől pedig vadászkastélyként használta az Esterházy család. A II.világháborúban az épületegyüttesben kórház működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, végül munkásszálló költözött a falai közé.

A kamalduli remeteségeknek fontos része volt a vendégház (foresteria), ahol a szerzetesi képzés, a betegszobák, vendégszobák, műhelyek, káptalanterem, refektórium, konyha, mosókonyha, gyógyszertár és a könyvtár kapott helyet. 

 

A teljesen felújított foresteriában látogatóközpontot alakítottak ki. A kiállítás feleleveníti a 18. századi remeteség történetét, a szerzetesek életmódját. A tárlat a kamalduli rend feloszlatás után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát. 

Úgy érzem, ez az a hely, amit nem szabad kihagyni! Ez a csend, a béke, a nyugalom szigete! A remeteség története, a remeték életmódja nagyon érdekes, izgalmas és sok titkot rejt. Erdők között, tavak mellett, ősi szakrális erők találkozási pontjánál helyezkedik el, szépsége kuriózumnak számít! Ne hagyja ki ezt a kultúrát, önfeledt kikapcsolódást, feltöltődést egyszerre nyújtó csodás kirándulóhelyet! Bejegyzésemet a remeteséget körülölelő természetfotókkal zárom.

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/majk_kamalduli_remeteseg