2018. január 13., szombat

Csónakázó-tó, Tatabánya

Az újvárosi Millenniumi Közparkot Tatabánya Önkormányzata alapította, melyet 2001-ben adtak át. A park a Csónakázó-tavat öleli körül, közepén egy apró mesterséges szigettel. A kis tó a gyönyörű, ligetes környezettel a város szívében található, így könnyen megközelíthető. A rohanó városi életben igazi felüdülést, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó parkból csodálatos kilátás nyílik a környékre. A tó és a zöld övezet kellemes éjszakai fényekkel megvilágított.





Tatabánya egyik legnépszerűbb parkja a nyugalom szigete a pihenésre, sportolásra vágyóknak és a kisgyermekes családoknak egyaránt. A tó kerülete 900 méter, melyet zúzott kővel borított sétány vesz körbe. A sétány mentén elhelyezett padok biztosítják a pihenés lehetőségét. A gyermekekre  gondolva egy játszótér is helyet kapott a tó mellett. Az edzést a szabadtéri kondiparkban kihelyezett különféle sporteszközök teszik lehetővé. A rendszeresen kocogóknak, futóknak rekortán borítású futópálya áll rendelkezésre, melyet 2014-ben adtak át.





Tavasztól őszig egy kivilágított szökőkút üzemel a tóban, mely látványában kellemes élményt nyújt a tó körül sétálóknak, kikapcsolódóknak, valamint emeli a tó és környékének szépségét. A levegőztető szökőkút jelenleg Madrone típusú fúvókával és sárga megvilágítással működik, ami 5 méter magas és 15 méter átmérőjű. A működési idő és a világítás külön-külön programozható.





Több művészeti alkotás díszíti a tó környékét, mint a Millenniumi emlékmű, a napóra és az ivókút, melyből folyamatosan iható a közel 300 méter mélyből jövő karsztvíz. A tó közepén található szigetre egy fahídon át lehet bejutni, melyet a helyi fafaragó tábor lelkes tagjai készítettek, díszítettek, 2010-ben.





A szigeten álló napóra Szunyogh László szobrászművész és Kovaliczky István csillagász alkotása. A napóra fő alakja a gyermek Istvánt karjaiban tartó, őt az égieknek ajánló, Géza fejedelem. Az idő múlását Géza fejedelem fejének árnyéka mutatja. A mérések szerint a művészi napóra 16 másodperc eltéréssel mutatja a pontos időt. A Napóra-kompozíciót 2001-ben avatták fel.





Az ivókút 2015. szeptember 4-én, a 65. bányásznap alkalmából került átadásra. A Szent Borbála nevet kapta, tisztelegve a 120 éve kezdődő tatabányai bányászat előtt. Az ivókút és az azt körbe vevő kútház Kalja Ferenc kőfaragó, népi iparművész munkája. A kútban 4 oldalról, 4 vízköpőből folyik a hűs ivóvíz, amely a téli-tavaszi napfordulókor, ünnepekkor különleges megvilágítást kap. A kútház tetőszerkezetének egy része bányafából, 9 oszlopa somlói mészkőből készült.



A tó és környéke több nagyszabású rendezvény színhelye is, mint a Szent István napok, a Majális, a Faszén fesztivál és a különböző futóversenyek. Üde színfoltja a környezetnek az egész évben a vízben úszkáló vadkacsák és a jó idő beköszöntével előbújó teknősbékák látványa. Az állatok etetését kihelyezett kacsaeledelt adagoló készülékek segítik.





Látogasson el ide! Ne hagyja ki ezt a páratlan, hangulatos, nyugalmat, felejthetetlen élményt nyújtó pihenő parkot! Tegyen egy kellemes sétát a tó körül vagy használja ki a sportolási lehetőségeket!







2017. december 18., hétfő

A vértesszentkereszti bencés apátság romjai

A Vértes hegység sűrűjében, az erdő mélyén áll a romjaiban is páratlan szépségű vértesszentkereszti kolostor. A festői látványt nyújtó romok meglátogatása maradandó élmény! Az apátság romjai Oroszlány közigazgatási területén találhatóak, az Oroszlány és Pusztavám közti út melletti dombtetőn, természetvédelmi környezetben, melyeknek őrzése folyamatos.


Az első írásos feljegyzés 1146-ban a Csák-nemzetségből származó Ugrint nevezi meg a monostor alapító és adományozó urának, mely kezdetben csak szerény épületegyüttes volt. A kiemelkedően tehetséges, fontos egyházi méltóságokat betöltő II. Ugrin jelentősen kiépíttette és megfelelő javadalmakkal látta el. Az apátság a fénykorát a XIII. század első harmadában élte. Ez tükröződik a gazdag díszítésű, magas technikai színvonalon megépített templom romjain is.



Építészeti megoldásaiban már megjelenik a korai gótika. Ezt mutatják a nyolcszögű pillérek, bimbós, leveles oszlopfők és a hajó csúcsíves záródása. Az épületegyüttest a környékbeli lakosság a vörösmárvány díszítései miatt " vörös kolostornak " is nevezte.





A XIV. században a Csák- nemzetség szerepe a Vértes hegységben egyre inkább visszaszorult. Váraik, birtokaik királyi tulajdonba kerültek, a hegység királyi vadászterületté vált. Az uralkodók kíséretükkel gyakran megfordultak ezen a helyen. Így IV. László, Nagy Lajos és Zsigmond király, aki a bencés rendet támogatta.



Az apátság azonban hanyatlani kezdett, miután Zsigmondtól a Rozgonyiak kapták meg a kegyúri jogot. Az egyre rosszabb állapotba került apátságot a bencés szerzetesek elhagyták. Mátyás király kérésére IV. Sixtus pápa engedélyezte, hogy az uradalom a domonkosoké legyen. A Vértesbe települt domonkosok építkezésbe kezdtek és kerengő-folyosót alakítottak ki, az északi oldalon pedig új épületszárnyat emeltek. Még a XVI. században is folytak itt átalakító munkák.



A kolostorban az életet a török pusztítás szüntette meg. A törökök valószínűleg erődnek használták a gyönyörű épületet. Kivonulásuk idején már rom volt. 1727-ben az Esterházyak kezébe került a Vértes nagyobbik része. Ekkor a vértesszentkereszti apátság évszázados kövei más helyen kezdtek új, kevésbé magasztos életet. A növényi ornamentikával díszített, faragott oszlopfőket, csúcsíves ablak- és kapukeretköveket az Esterházyak a tatai és a csákvári kastélyukba szállíttatták, ahol a kor divatja szerint romantikus műromokat építtettek belőlük, melyek ma is állnak.

 



Mára már csupán néhány 8-10 m magas, megszürkült falmaradvány, széles falpillér, kapuboltozat-töredék maradt az eredeti helyén. Mégis ez a templomrom a töröktől dúlt, lakosságtól széthordott állapota ellenére is az ország egyik legszebb műemlékmaradványa. Látogassanak el ide, tekintsék meg  építészetünk egyik legértékesebb, romjaiban is lenyűgöző  emlékét!




2017. november 24., péntek

Fényes Tanösvény, Tata


Egy olyan tanösvénnyel szeretném megismertetni Önöket, melynek bejárása kihagyhatatlan! Ez a forrásvidék páratlan, életre szóló élményt nyújt az egész családnak. A látogatókat elvarázsolja az egyedülálló látvány és a feltörő források feledhetetlen hangulata. A Forrás sétányát 2015-ben adták át, mely közvetlenül a Fényes Strandfürdő szomszédságában található. Egész évben látogatható, így minden évszakban megcsodálhatjuk a folyamatosan változó láperdő élővilágát. A varázslatos lápvidéki mesevilággal egy cölöpökre épített, 1350 méter hosszú sétányon ismerkedhetünk meg.


A vizek városaként is ismert Tatán egykor több tucatnyi forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A térségbeli mélyművelésű szénbányászat következtében 1973-ra elapadtak a források, melyek a bányászat leállításával, közel három évtized után, 2001 májusától törtek elő újra. Azóta a forrásokból enyhén szénsavas, 21-22 fokos víz tör fel, melynek napi hozama mintegy 30000 m3.






A lápok folyamatosan változnak és ez a változás ma is tart. Másfél évtizeddel ezelőtt ezen a területen száraz lábbal járható erdő volt. Az évente 1-2 méterrel emelkedő karsztvíz a megsüllyedt éger láperdőt igen gyorsan elöntötte és a fák jelentős része "megfulladt" a hirtelen magassá váló vízben. Ezek a pusztuló erdőrészek különösen ott szembetűnőek, ahol a források fakadnak vagy erős a vízáramlás.











A Látogatóközpontban a helyi élővilágot bemutató kiállításokat tekinthetjük meg. A gyerekeket szervezett programok, gyerekcsónakázó, játékos vízi átkelés várja. A felnőttek búvárkodhatnak, sőt éjszakai túrán is részt vehetnek. A láperdő faóriásai között járva kihelyezett információs táblák segítségével megismerkedhetünk a régi tatai fürdőélettel, a víz energiáival, a forrásvidék legendáival és történelmi vonatkozásaival is. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas a függőhidas tavi átkelés.




Járják be Önök is ezt a természeti csodákban bővelkedő lápvilágot! Ne hagyják ki ezt a páratlan élményt! Így teszek én is, mert a források dermedt téli világát is szeretném megismerni.