Az Esztergomi Bazilika

A Duna-kanyar fölé emelkedő ünnepélyes, hatalmas egyházi épület Magyarország egyik legfontosabb jelképe. Mindig is fontos szerepet töltött be a magyar történelemben és az emberek szívében egyaránt.

A város több, mint ezer éve a magyar római katolikus egyház központja. A Várhegyen magasodik a település meghatározó építménye, a klasszicista stílusú bazilika, Magyarország legnagyobb, Európa egyik legnagyobb temploma.

A katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben. Az alapkőletételre 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor. A középkorban a Várhegyen hat templom épült. A fennmaradt iratok szerint a mai bazilika helyén a Szent Adalbert Székesegyház állt, mely 1010 körül épült fel. Ettől északra helyezkedett el a Szent István promártír - (vértanú) - templom. A harmadik templom az árpád-házi  királyi palotában feltárt, Szent István korabeli körkápolna, a negyedik az esztergomi vár fokán álló Szent Vid kápolna volt. Az ötödik III. Béla várkápolnája, mely szintén az árpád-házi királyi palotában található. A hatodik a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műemléke, mely eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült, 1507-ben. Túlélve a török megszállást, az új székesegyház építésekor 1600 darabra szétszedve beépítették az új főtemplomba. Az 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.

Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Várhegyen, a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházat, mely méreteiben messze felülmúlta a korábbi templomokat és magában hordozta az említett egyházak szellemi örökségét. A Packh János és Hild József által tervezett templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel. Magassága a kriptától a keresztig 100 méter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. A kupola átmérője 33 és fél méter, az altemplom falai 17 méter vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grioletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, mely Mária mennybevételét ábrázolja.

Az altemplom több száz sírfülkéjében a bazilika építői és főpapjai nyugszanak. Itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprímást is. A kincstár ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgy gyűjteménye. A kiállított tárgyakat istentiszteleti és ájtatossági használatra szerezte be az egyház. Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték. Ilyen tárgy például az az ezüstkereszt, mely a XIII. században készült és a magyar királyok e keresztre tették hűségesküjüket évszázadok óta. A múzeumi jelleg Simon János prímás nevéhez fűződik. A műkincsek a látogatók számára csak 1886-tól tekinthetők meg.

Látogassanak el ebbe a csodálatos Duna-parti városba! Tekintsék meg ezt a monumentális építészeti csodát! Ne hagyják ki a páratlan szépségű kilátást a bazilika kupolájából! Mindezek mellett az Esztergomi Bazilika gyakran ad otthont orgona-, templomi- és kórus koncerteknek, melyek néhány kivétellel ingyenesek.

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/esztergom

Óvárosi Népház liget, Tatabánya

Tatabánya változatos földrajzi környezetben fekszik. Északon, keleten, és délen a Gerecse és a Vértes hegyvonulatai határolják, nyugaton a Kisalföld peremével érintkezik. A várost ligetek, parkok, fasorok teszik barátságossá. Csendes liget várja a pihenni vágyókat a Népház ( Jászai Mari Színház ) mellett, vele szemben van a Május 1 park. Újvárosban a szabadidősport központja, a Jubileum park található, annak szomszédságában a Milleniumi közpark a Csónakázó - tóval. Nagyokat lehet barangolni a Turul parkerdőben és meg lehet pihenni a síkvölgyi tavaknál. A Vértesi Natúr parkhoz 28 helyi jelentőségű védett természeti terület tartozik. Ezek egyike a Népház liget.

Az 1890-es évek végén, a bányászati tevékenység megindításakor a park területének közelében létesült 1. számú lejtős akna szomszédságában alakították ki Óváros központját. Ennek a Vértesből lenyúló erdőrészletnek a szélén épült 1912-ben a bányakórház, 1917-ben a Népház, 1924-ben a Tulipános Ház, valamint a Gőzfürdő. 1926-ban a park Gőzfürdő felöli részében, az első világháború bányász áldozatai számára emlékművet építettek.

A Liget parkot az 1920-as évek elején alakították ki a Népház és a Tulipános Ház, valamint a Gőzfürdő között. A zöld övezet gyorsan népszerűvé vált az itt élők körében. A Vértesre jellemző őshonos fáit is sikerült megőrizni. Ekkor a park Vida Jenő nevét viselte, aki akkor a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. igazgatója volt. Az 1930-as évek közepéből származó várostérképen jól látszik a park, útrendszerével együtt.

Az erdő parkosítása feltehetőleg az értékes faegyedek megtartásával, az állománynak a kor divatja szerinti díszfa- és cserjefajokkal történő kiegészítésével, sétányok, virágágyások és utcabútorok kihelyezésével történhetett.  A korabeli fotók is gondozott, intenzíven fenntartott parkként ábrázolják a területet, melynek kiterjedése akkoriban jóval nagyobb volt, mert a Népházat is körülölelte és a kórházig tartott.

Az 1980-as években bányászfafaragó táborokat tartottak itt, melynek során faragott kapu, harangtorony és kopjafa került kihelyezésre. A faragott fakapu 1982-ben készült, Balogh Ferenc és Csepeli István alkotása.

Az elmúlt évtizedekben a park útjai, utca burkolatai elöregedtek, a növényállomány besűrűsödött, gyomfajok jelentek meg, a virágágyások és díszcserjék eltűntek, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy megújítja a Népház kertjét. A tervezéskor arra törekedtek, hogy a mai igényeknek megfelelő, új funkciókkal bővített, a liget történetére is visszautaló parkot alakítsanak ki.

A parkban a tavalyi ( 2017. évi ) felújítás után a " Jó szerencsét! " emlékév tiszteletére mellszobrok állítanak emléket a bányászathoz kötődő, a település fejlődésében jelentős szerepet játszó személyeknek.

Az elkerített patinás zöldövezet ismét régi pompájában ragyog. A csodás parkot a tóval, hidakkal, fákkal, kacsákkal, nyugalommal, újra egyre többen keresik fel. A szökőkút csobogását hallgatva, a kihelyezett padokon jól esik a megpihenés. Reméljük, hogy még sok évtizeden keresztül élvezhetjük a megújult Népház liget gyönyörű környezetét. Látogassanak el Önök is ide, ne hagyják ki ezt a páratlan élményt!

A Tatai Patara

A Török kori Történelmi Fesztivál Európa egyik legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, mely az 1597-es sikeres tatai ostrom és gróf Pálffy Miklós hadvezéri tevékenysége előtt tiszteleg évről évre. Helyszíne a Tatai vár környéke és az Esterházy tér. A rendezvény mintegy 500 (hazai, szlovák, lengyel, finn, német, osztrák, olasz) hagyományőr és több száz további közreműködő összefogásának köszönhetően varázsolja el a látogatókat.

A kerettörténet szerint az 1594-ben kirobbanó újabb háborúban Tata négybástyás vára török kézen volt. A hadi kudarcot látva gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány furfangos tűzmestereinek segítségével cselekvésre szánta el magát és 1597-ben kapupetárdával "kopogtatott be a várkapun". Az újító hadvezér első ízben használt kapupetárdás betörése sikerre vezetett.

A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek valóságos időutazást, egyedülálló élményt garantálnak a nézők számára. Belemerülhetünk a 16-17. század életének mindennapjaiba, kipróbálhatjuk magunkat a korabeli mesterségekben vagy az egykori ételek készítésében.

A monumentális csatajelenetekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, seymenek és pattantyúsok mutatják be a harci tudományukat a korabeli taktikáknak megfelelően.

Múltidéző kiállítások, katonazenekari fesztivál, gyönyörű hastáncosok várnak bennünket. Még a szigorúan őrzött hárembe is bepillantást nyerhetünk.

A korhű vásári forgatag pedig mutatványosokkal, tűzzsonglőrökkel és a Nánai Sólymos Vitézek vidám, történelmi színielőadásaival varázsol el minket.

Mindeközben a Borudvarban néptáncosok előadásaiban gyönyörködhetünk. A " Deák-Patara" résztvevői egy csoportos időutazáson vesznek részt, egy élő történelem óra keretében. Egyedülálló projekt a történelemoktatásban! Minden állomáshely a török hódoltság korának egy-egy szimbolikus helyszíne, ahová a gyerekek térkép segítségével jutnak el, így a festői környezetben maradandó élményhez és használható tudáshoz jutnak.

Lépjenek ki a hétköznapok egyhangúságából és jöjjenek el a csaták zajától hangos századokba! Garantáltan nagy durranás lesz!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule