Angolpark, Tata (második rész)

Szeretettel köszöntöm olvasóimat! Ebben a blogbejegyzésemben a tatai Angolpark további érdekességeivel, épületeivel szeretném megismertetni Önöket.

A park központi épülete a Nyári-lak. Az Esterházy grófok pihenő- és mulatókertjének legkorábbi időszakában épült fel. Grossmann József tatai építőmester művét 1783-ban kezdték építeni, 1786-ra pedig az épület díszítő művészeti kiegészítőivel együtt elkészült. Figurális díszei Schweiger Antal tatai szobrászmester alkotásai. Az épület belső központi magját képező kör alaprajzú terem Jankovszky József 1786-ban készített falfestményeiről híres. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Jelenleg korhű, barokk berendezéssel és herendi porcelán kiállítással várja a látogatókat. 

A Nyári- lak  és környéke a családi és előkelő társasági ünnepek, a gondtalan szórakozás helyszíne volt, amit a konyhaként működő kunyhó, a Nyári -konyha szolgált ki. Az 1803-ban épült kerti kunyhó egyszerű formáját az egyik oldalán látható vakolatlan mészkőfal teszi érdekessé. A lyukacsos építőanyag felszínén a földtörténeti negyedkor tengervizeiben egykor élő növényzet nyomait is láthatjuk.

A Tükör-forrás, régi nevén Nagy-forrás, vagy Kék-forrás, 47520 m3/nap azaz 33 m3/ perc vízhozammal táplálta a forrástó vizét. 1961-ben a tatabányai szénkitermelés hatására az angolparki Tükör-forrás elapadt. Napjainkban a forrás vízhozama ismét emelkedést mutat.

A Tükör forrás vize szalagszerű mederben folyik a műrom irányába. A domboldal lábánál római szentélynek is nevezett, ívesen záródó tágas grotta mélyed a domboldalba. Középpontjában a faragott, víztől koptatott kő oltárként kapott helyet.

1794-ben épült meg a "mulató palota" hátsó teraszának környezete, a családi színjátszás és kisebb előadások helyszíne, a szabadtéri színpad. Ez a hely őrzi Esterházy Ferenc gróf művészeti és szervezői tevékenységéhez fűződő, az 1933-1936. évekre tehető nevezetes angolkerti előadások emlékét is. Itt és akkor az élő természetben előadott színjátszás, a "Naturbühne" speciális műfaját teremtették meg. Az úgynevezett "Júniusi hetek" megrendezése során a városba látogató rendezők, színészek a film számára felfedezték Tata-Tóvárost. Itt forgatták a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" és a "Tóparti állomás" című filmeket Jávor Pál és Tolnay Klári szereplésével.

A Török Mecsetek az európai tájképi kertekben a sejtelmes kelet egzotikumát jelenítették meg. Magyarországi alkalmazásukban a török elleni harcainkat felidéző történelmünk cseng vissza. A nyolcszög alaprajzú, gótikus ablakfülkékkel és magas mellvéddel díszített építmény elsődlegesen a századvégi kert romantikus hangulatának fokozását szolgálta. Építőköve a földtörténeti negyedkorból származó, tatai előfordulású, forrásvízi mészkő. A vakolatlan, durván rücskös felszínű, sötétszürke falfelület a sejtelmesség fokozója.

Az edzőtábor (Tatai Olimpiai Központ) az ország egyik legismertebb sportlétesítménye. 1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. A sikeres szereplés után 1951-ben adták át a tábort végleges formájában. Napjainkban is a hazai és nemzetközi versenyekre készülő profi sportolóknak nyújt edzéslehetőséget, komplett ellátással.

Látogassanak el ide, az Angolparkba és gyönyörködjenek a sok látnivalóban, a természeti szépségekben! Mindezt megtehetik kis vonattal  is! Vegyenek részt a park rendezvényein! Ne hagyják ki a szabadtéri színpad színvonalas műsorait sem! 

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata/page/1

Angolpark, Tata (Első rész)

Tata 18. század közepétől kezdődő felvirágzását az Esterházy család tatai grófi ágának generációi segítették elő. A városfejlődésnek ez az időszaka egybeesett a 18. század végére Európa-szerte  bekövetkezett alapvető társadalmi változásokkal. A barokk kertépítészeti stílus elleni lázadás következményeként 1720 táján  Angliában született meg a felvilágosodás filozófiáján alapuló új kertstílus eszméje. Az angolkertek magyarországi megjelenése az 1780-as évekre tehető. Tatán a kiváló természeti adottságok és a jelentős történelmi háttér kiváló alapot adott az Angolkert kialakításához. 

Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából  Böhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. A fákat és a bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették, úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. A Kínából származó, a romantika korának jellegzetes kerti díszét alkotó szomorúfűz fákat Tatán ültették hazánkban először. Az Angolkert délkelet felé az Esterházy pezsgőgyárral, északnyugati oldalán pedig a Kristályfürdővel egészült ki. A kert kialakításának kedvezett az itteni források vize és a Cseke-tó, ezért elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide. A hangulatos sétautak nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak.

A sétányok mellett itt-ott különböző építmények tűnnek a látogatók szeme elé. A park bejáratánál feltűnnek a Műromok. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült, igazi műremek. Tervezője Charles de Moreau, Bécsben élő, francia származású építész volt, akit az ifjú Esterházy Miklós gróf Tatára hívott a kert további fejlesztésére. Az 1801-ben épült műromok igazi romok felhasználásával épültek. A Szőnyből származó római temető domborműves sírkövei és a vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét. Régebben, Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.

Az 1955-től természetvédelmi területté nyilvánított park szépsége költőinket is megihlette, közöttük Kazinczy Ferencet is. Kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Lelkesedett a szentimentális kertek vízi részleteiért és a szomorúfűz fákért. Látogatásainak emlékét őrzi az 1964-ben felállított Kazinczy pad.

A park kiemelkedő épülete a Pálmaház. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna bálokat. A szépen felújított Pálmaház ma rendezvényterem.

Az Angolkertben elsők között épültek meg a grották (műbarlangok), amelyek kerti hűtőzők is voltak. A Pokolnak nevezett nagy grotta a vadember sziklába rejtett lakhelyét imitáló rusztikus építmény.

A park további érdekességeiről, építményeiről a következő blogbejegyzésemben olvashatnak. Folytatása következik!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Cseke-tó, Tata

Tatán az Öreg-tó mellett érdemes felkeresni a romantikus Cseke-tavat és az azt körülölelő, gyönyörű, népszerű Angolparkot. A Baji vízforrás mocsaras területének fejénél épült völgyzárógát lehetővé tette a vízrendszer második tavának, a Cseke-tónak a létrejöttét. Ez volt az Angolkert kialakulásának első lépcsője. A Cseke-tó Tata harmadik legnagyobb tava, közel 19 hektár kiterjedésű.

 A tó mesterséges vízfelület. A közel 19 hektáros kis szigetekkel rendelkező, hangulatos tavat a hajdan bővizű források (Kék forrás és Najád forrás) vizével hozták létre. Nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta. Ő volt a területen működő Jenő-malom tulajdonosa.  Az 1960-as években a közeli bányák karsztvízkitermelése  és a kiapadó források miatt a tó  vízszintje rohamosan süllyedni kezdett. Megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. Napjainkban is az Öreg-tóból vezetékeken történik a vízpótlás.

A tó igazi horgászparadicsom. A Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület 1929-ben alakult, azóta is aktív szervezet. Alaptevékenysége a tatai Cseke-tó élővilágának védelme, haltelepítés és a tó környékének ápolása, a sporthorgászat biztosítása. A tó halállománya között ponty, harcsa, süllő, csuka, pisztráng, kárász és keszegfélék találhatóak. A halásztanya melletti területen szabadtéri főzési lehetőség van, ami előzetes egyeztetés után igénybe vehető.

A tó körbesétálható, szép kiépített murvás-betonos sétaút vezet körbe. Érdemes ide időzíteni  a reggeli futást, vagy a délutáni játszóterezést. Mindkettőre remek lehetőség van a tóparton. A tavon számos bejárható kisebb-nagyobb sziget van, mindegyiket felújított, hangulatos fahíd köt össze a szárazfölddel. Lenyűgöző élmény ennyire természetközelből figyelni az ősszel érkező, megpihenő vándormadarakat.

Az öreg platánok és a szomorú fűzfák nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak. Látogassanak el ide, a Cseke-tó partjára! Sétáljanak, élvezzék a tópart csendjét és gyönyörködjenek a táj szépségében! 

A tó partszakaszai változatosak, minden évszakban mások. Érdemes ellátogatni ide és felfedezni a tópart csodáit, különleges növény- és állatvilágát!


További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata