Göcseji falumúzeum, Zalaegerszeg

A zalaegerszegi skanzen a várost átszelő Zala folyó holtága körül épült. A göcseji rekonstruált falu 40 épületből áll, amit 22 zalai településről szállítottak a helyszínre. Ez az első szabadtéri múzeum, ami 1968 óta látogatható. A parasztporták között sétálgatva olyan érzés, mintha egy valódi régi kis faluban lennénk. Betekintést nyerhetünk egy múlt századi göcseji település mindennapi életébe.

A falumúzeum mellett kapott helyet a Magyar Olajipari Múzeum. A bemutatott út menti keresztek és házoromzatok teszik különlegessé ezt a szabadtéri múzeumot. A régi falusi házak díszes oromdeszkázatai a padlások utca felőli oldalát zárták. Rajtuk festett virágok, vallási jelképek láthatóak. A deszkák között kifűrészelt minták a szellőzést biztosították.

Szabadtéri keresztekkel nemcsak útszéleken, hanem folyóparton, faluszélen, mezőn, dűlők kezdetén is találkozhatunk. Ez a vallásos jelkép árulkodik elődeink életéről, hitéről. Gyakran fohászkodtak a keresztek előtt szerencsés útért, hazatérésért, jó termésért, katasztrófák távolmaradásáért vagy éppen betegségekből való gyógyulásért.

Nagyon érdekes a jellegzetes boronafalú zalacsébi fatemplom. A Göcsejre jellemző templomtípus a 18. században még gyakori, egy nagyobb lakóházhoz hasonló méretű, karzattal és szentéllyel rendelkező, zsúppal fedett építmény volt. Nagyobb ünnepek alkalmával a prédikáció a templomon kívül elhelyezett szószékről hangzott el.

Ki kell emelni a látnivalók közül a zalalövői hajlított házat és a szintén zalalövői hosszú házat, ahol minden helyiség külön az eresz alól nyílik. A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház, mely a 18. században épült. Nagyon különleges a csödei kerített porta, melynek az egyik szobáját borkimérésre használták.

Találkozhatunk itt vízimalommal és a tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal is. Az Őrség jellemző szakrális építménye a szoknyás harangláb. Rendszerint a falu közepén állították fel. A múzeumban található fazsindellyel fedett haranglábat 1888-ban építették Budafán. A harangra szükség volt, mert istentiszteletre hívott, hangja kísérte az  utolsó útjukra indulókat, jelezte az időt, de azt is, ha tűz ütött ki, hírt adott örömről, bánatról.

A Zala folyó holtágának partján áll a múzeum egyetlen olyan épülete, melyet helyben őriztek meg. A Hencz György vízimalom nevét a tulajdonosáról kapta, aki 1952-ig üzemeltette.

A lakóházakban a szoba mellett konyha és kamra is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak és további kamrák. A bemutatásból még a hegyi pincék sem maradtak ki. Érdekes építmény a Göcsejben általában gerendából készült tornácos, a háztól külön álló, emeletes kamra, a kástu.

A múzeumfalu tavasztól őszig számos hagyományőrző rendezvénnyel várja látogatóit. Ha Zalaegerszegen, vagy a környéken kirándulnak, ne hagyják ki ezt a páratlan, az egész család számára igazi kikapcsolódást nyújtó lehetőséget!

További fotók:

https://indafoto.hu/fulemule/collections/1 

 

A Kámoni Arborétum

Az arborétum Szombathely legnagyobb, leggazdagabb, összefüggő, napi szinten gondozott zöld területe. A 27 hektáros területen 3200 fa- és cserjefaj mellett számos szemet gyönyörködtető lágyszárú virág is nyílik. A rendkívül esztétikusan kialakított parkban csodálatos juharfák, tölgyfák és jegenyefenyők között sétálhatunk. A kert egyik leglátványosabb részét májusban a Gyöngyös-patak környékén virágzó rododendronok adják. Az arborétum ma már 300 fajtából, 3000 példányt bemutató rododendron gyűjteménnyel rendelkezik.

A jelentős hosszúságú sétautakat járva változatos növényvilággal találkozunk. Tágas rétek, sziklakertek, faóriások és vízparti növények váltják egymást. Ezért ez a terület felüdülésre, kikapcsolódásra különösen alkalmas. Az arborétum 1950 óta természetvédelmi terület. Mai arculatát leginkább id. Bánó István erdőmérnöknek köszönheti. A birtok szervesen csatlakozott a család kastélyához, mely a hozzá tartozó területtel együtt országos jelentőségű műemlék.

A kert a Gyöngyös-patak árterén elhelyezkedő, az 1642 óta a Saághy család birtokában lévő, területen létesült. Kámon egykor önálló település volt, jelenleg már Szombathely északi részéhez tartozik. Az 1860-as években Saághy Mihály, a föld birtokosa kezdte meg az arborétum kiépítését. A földbirtokost fia, Saághy István követte kertépítésben, aki az 1930-as évekig 500-nál is több fásszárú növényt telepített a parkba, ezeknek a fele örökzöld növény.

A II.világháború alatt a park területén katonatábor állt. Később, az ínséges időkben, az arborétum fáit a lakosság a fűtéshez elhasználta. Ezért sajnálatos módon a kert kétharmada kipusztult. 1950 körül az Erdészeti Tudományos Intézet vette gondozásába a parkot. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma a Kámoni Arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével. A Tudományos Kutatóbázis munkáját a különböző taxonok gyűjtésén, honosításán kívül, genetikai kísérletek és más nemesítési, erdővédelmi kutatói tevékenységek jellemzik.

Az arborétum a fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisa. A parkban a jegenyefenyők közel 40 változata mellett, a gyantás cédrus, a kínai- és mocsárciprus hatalmas példányai láthatóak. A kert szépen rendezett rózsakertjében több, mint félezer fajtát számláló rózsagyűjteményt találunk. Megemlítésre méltó az arborétum kaktuszgyűjteménye is, mely Magyarország egyik legnagyobbika.

A terület kultúrtörténeti érték is. Érdekes információkat, ismereteket nyújt az idelátogatóknak, melyek megértését a kiadványok, a szakvezetés és az információs táblák is segítik. A kert a környezeti nevelés és az iskolai oktatást kiegészítő, segítő ismeretterjesztés számára kimeríthetetlen lehetőséget rejt. Az élettel teli tér kulturális programokhoz is alkalmas helyszínt kínál.

Ha Szombathelyen járnak, feltétlenül látogassanak el ebbe a gyönyörű természeti környezetbe! Ne hagyják ki ezt a feledhetetlen élményt kínáló, az év minden időszakában sok látnivalót tartogató, egyedülálló parkot!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/kamoni_arboretum

Lámpamúzeum, Zsámbék

Európa legelső lámpamúzeuma 1971-ben nyílt meg, Borus Ferenc rendkívül gazdag magángyűjteményéből. A rómaiak olajmécsesétől, az egykori hercegek gyertyatartóján át, a ma is használt vasúti lámpáig minden fellelhető benne. 

Borus Ferenc az 1960-as években a palackozott italok gyűjteményéből rendezett be a saját boros pincéjében egy bormúzeumot, amibe megfelelő világítási eszközöket keresett. Annyira megtetszettek neki a szebbnél-szebb darabok, amiket saját pénzén vásárolt meg, hogy észrevétlenül is a gyűjtőjükké vált. A tulajdonába került tárgyakat saját maga hozta rendbe, elsajátítva a restaurálás mesterségét is.

Eleinte lakását díszítette a sok szép tárgy, de az újságok, a televízió jóvoltából az egyre több hazai és külföldi érdeklődő kérésére 1970-ben létrehozták az első állandó kiállítást a helyi Művelődési Házban, ami 250 tárgyat mutatott be. A Magyar Távirati Iroda népszerűsítő munkájának köszönhetően a lámpagyűjtemény világhírre tett szert. A kiállítási anyag gazdagításához hozzájárult az akkori magyar filmgyártás is, hiszen a készülő produkciókhoz sok lámpát kölcsönöztek. A kölcsönzési díjból sikerült a legnagyobb fejlesztéseket létrehozni.

1979-ben nyílt meg a lámpamúzeum a jelenlegi helyszínen, egy volt lakóházban, amelyet Zsámbék Nagyközség Közös Tanácsa vásárolt meg a múzeumi anyag bemutatására. Jelenleg 1000-1100 darab világítási tárgy található az ország egyetlen lámpamúzeumában. A mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj-és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa és 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz is.

Az intézmény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. 1980-ban felvételt nyert az Amerikai Nemzetközi Lámpaklubba. 1983 óta pedig az Ausztrál Múzeumi Tagságok tagja. A gyűjtő 1932. április 21-én született Kisújszálláson. A jobb megélhetés és érvényesülés reményében költözött ide családjával. Életét munkásemberként dolgozta végig és közben a régi tárgyak megmentésével foglalkozott. 45 év alatt három múzeumot alapított, a Bormúzeumot, mely 1000 üveg borból  és hozzátartozó tárgyakból áll, a működő Lámpamúzeumot, több, mint 1000 világító eszközzel és  a Haditechnika és Fegyverzet múzeumot.

A múzeum alapítóját 1999-ben a köztársasági elnök Arany Emlékéremmel jutalmazta. 1998-ban Zsámbék Nagyközség díszpolgárává választották. A Lámpamúzeum 2011 óta a Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár keretei közt működik.

Jöjjenek el, nézzék meg a múlt használati tárgyainak egy-egy csodás darabját! Ne hagyják ki ezt a páratlan élményt nyújtó, érdekes kiállítást!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/zsambek

A fehérvárcsurgói Károlyi - kastély

A hatalmas, száz  szobás, romantikus Károlyi-kastély a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban fekvő Fehérvárcsurgón található, melynek egy ötven hektáros, ősfás park ad otthont. Ez a település Fejér megye egyetlen olyan gyöngyszeme, amely a nyüzsgő, rohanó várostól távol, mégis elérhető távolságban, Székesfehérvártól 20 km-re, a Gaja-patak mellett fekszik.

Az eredetileg a  Perényi család birtokában lévő terület 1854-ben került a Károlyi család tulajdonába. Az angol klasszicista stílusú kastély építése Heinrich Koch tervei alapján történt. Az 1858-ig elhúzódó építkezés 1844-ben kezdődött Ybl Miklós felügyeletével. Építtetője Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja és a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója, gróf Károlyi György volt.

A második világháborút követően a kastélyt államosították, majd üdülőként és gyermekotthonként üzemelt. A kastély állagmegóvási munkálatai 1980-ban vették kezdetüket. 2007-ig két pavilont és két szárnyat állítottak helyre és 2011-ben a főépületet is átadták.

A Károlyi József Alapítvány által kidolgozott kulturális hasznosítási program 1995-ben megnyerte az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizedének az Emblémáját. A kastély tagja az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának, így minden évben számtalan kiemelkedő rendezvénynek ad otthont. Maga az alapítvány rendszeresen nemzetközi konferenciákat, kiállításokat és koncerteket szervez. Egy húsz szobás szálló és egy étterem is kialakításra került az épületben. Gyakori helyszíne esküvőknek, különféle rendezvényeknek, fogadásoknak.

A kastélyban folyamatosan gyarapodó könyvtár és európai dokumentációs központ is működik. Itt kapott helyet Fejtő Ferenc író könyv-és archívumállománya, valamint Vajay Szabolcs elismert történész könyvhagyatéka is. Az épület egyik legkülönlegesebb látványossága a csipketerasz. Az öntöttvas szerkezet oszlopainak tetején csipkeszerű szalagdísz fut végig.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók előtt, ahol állandó és időszakos kiállításokat lehet megtekinteni. Tavasszal Nemzetközi Konferencia és az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kerülnek megrendezésre. Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál.

 

A kastély parkjában havonta megrendezésre kerülő botanikai séták során a látogatók felfedezhetik a történelmi kertet, az őshonos faállományt, a csónakázó tavat és a gloriette épületét.

Látogassanak el ide! Tekintsék meg ezt az impozáns, kulturális programokat kínáló kastélyt! Sétáljanak az arborétum jellegű parkban, a százötven éves fenyők, hársfák és gesztenyefák között!

További képeim:
http://indafoto.hu/fulemule/epuletek_templomok/page/7