Angolpark, Tata (Első rész)

Tata 18. század közepétől kezdődő felvirágzását az Esterházy család tatai grófi ágának generációi segítették elő. A városfejlődésnek ez az időszaka egybeesett a 18. század végére Európa-szerte  bekövetkezett alapvető társadalmi változásokkal. A barokk kertépítészeti stílus elleni lázadás következményeként 1720 táján  Angliában született meg a felvilágosodás filozófiáján alapuló új kertstílus eszméje. Az angolkertek magyarországi megjelenése az 1780-as évekre tehető. Tatán a kiváló természeti adottságok és a jelentős történelmi háttér kiváló alapot adott az Angolkert kialakításához. 

Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából  Böhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. A fákat és a bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették, úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. A Kínából származó, a romantika korának jellegzetes kerti díszét alkotó szomorúfűz fákat Tatán ültették hazánkban először. Az Angolkert délkelet felé az Esterházy pezsgőgyárral, északnyugati oldalán pedig a Kristályfürdővel egészült ki. A kert kialakításának kedvezett az itteni források vize és a Cseke-tó, ezért elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide. A hangulatos sétautak nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak.

A sétányok mellett itt-ott különböző építmények tűnnek a látogatók szeme elé. A park bejáratánál feltűnnek a Műromok. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült, igazi műremek. Tervezője Charles de Moreau, Bécsben élő, francia származású építész volt, akit az ifjú Esterházy Miklós gróf Tatára hívott a kert további fejlesztésére. Az 1801-ben épült műromok igazi romok felhasználásával épültek. A Szőnyből származó római temető domborműves sírkövei és a vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét. Régebben, Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.

Az 1955-től természetvédelmi területté nyilvánított park szépsége költőinket is megihlette, közöttük Kazinczy Ferencet is. Kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Lelkesedett a szentimentális kertek vízi részleteiért és a szomorúfűz fákért. Látogatásainak emlékét őrzi az 1964-ben felállított Kazinczy pad.

A park kiemelkedő épülete a Pálmaház. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna bálokat. A szépen felújított Pálmaház ma rendezvényterem.

Az Angolkertben elsők között épültek meg a grották (műbarlangok), amelyek kerti hűtőzők is voltak. A Pokolnak nevezett nagy grotta a vadember sziklába rejtett lakhelyét imitáló rusztikus építmény.

A park további érdekességeiről, építményeiről a következő blogbejegyzésemben olvashatnak. Folytatása következik!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Cseke-tó, Tata

Tatán az Öreg-tó mellett érdemes felkeresni a romantikus Cseke-tavat és az azt körülölelő, gyönyörű, népszerű Angolparkot. A Baji vízforrás mocsaras területének fejénél épült völgyzárógát lehetővé tette a vízrendszer második tavának, a Cseke-tónak a létrejöttét. Ez volt az Angolkert kialakulásának első lépcsője. A Cseke-tó Tata harmadik legnagyobb tava, közel 19 hektár kiterjedésű.

 A tó mesterséges vízfelület. A közel 19 hektáros kis szigetekkel rendelkező, hangulatos tavat a hajdan bővizű források (Kék forrás és Najád forrás) vizével hozták létre. Nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta. Ő volt a területen működő Jenő-malom tulajdonosa.  Az 1960-as években a közeli bányák karsztvízkitermelése  és a kiapadó források miatt a tó  vízszintje rohamosan süllyedni kezdett. Megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. Napjainkban is az Öreg-tóból vezetékeken történik a vízpótlás.

A tó igazi horgászparadicsom. A Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület 1929-ben alakult, azóta is aktív szervezet. Alaptevékenysége a tatai Cseke-tó élővilágának védelme, haltelepítés és a tó környékének ápolása, a sporthorgászat biztosítása. A tó halállománya között ponty, harcsa, süllő, csuka, pisztráng, kárász és keszegfélék találhatóak. A halásztanya melletti területen szabadtéri főzési lehetőség van, ami előzetes egyeztetés után igénybe vehető.

A tó körbesétálható, szép kiépített murvás-betonos sétaút vezet körbe. Érdemes ide időzíteni  a reggeli futást, vagy a délutáni játszóterezést. Mindkettőre remek lehetőség van a tóparton. A tavon számos bejárható kisebb-nagyobb sziget van, mindegyiket felújított, hangulatos fahíd köt össze a szárazfölddel. Lenyűgöző élmény ennyire természetközelből figyelni az ősszel érkező, megpihenő vándormadarakat.

Az öreg platánok és a szomorú fűzfák nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak. Látogassanak el ide, a Cseke-tó partjára! Sétáljanak, élvezzék a tópart csendjét és gyönyörködjenek a táj szépségében! 

A tó partszakaszai változatosak, minden évszakban mások. Érdemes ellátogatni ide és felfedezni a tópart csodáit, különleges növény- és állatvilágát!


További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Borostyán-kút ( Szent-kút ), Bakonybél

Bakonybél Észak-Bakony közepén, Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek közelében, a Gerence-patak partján fekszik, Zirctől 16 km-re. A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád korban jelentős szellemi központ volt.

A Borostyán-kút vagy közismertebb nevén Szent-kút, Bakonybél környékének egyik legkedveltebb kirándulóhelye, Veszprém megye természeti csodáinak egyike. A hely megkapó békéje, évszakonként változó varázsa sok évszázadon át hatott az Istent a természetben kereső emberekre.

A kultikus hely kapujában, a baloldali oszlopon egy idézet köszönti a látogatót, jelezve, különleges helyre érkezett:

"Áldozóhely volt. Szentély. Pogány templom, később keresztény. Mutatja még egy-két mohos darab a hajdani falakat. Most csak egy hely. Fű, fa és bokor a tenyészget csöndjében. Élni akar.

Lábod ősi ösvényre ismer.

Akármikor jössz, itthon van az Isten."

                                                                       

 Kányádi Sándor: Folytonosság

A Borostyán-kutat az írott és a szóbeli hagyomány egyaránt a bakonybéli monostor alapító szentjeivel, a bajor Szent Güntherrel és a velencei Szent Gellérttel hozza összefüggésbe. Mindketten kiemelkedő alakjai voltak annak a 11. századi bencés szerzetesi megújulásnak, melynek jellemzője a remeteség, a zarándoklat és az evangéliumi szegénység újra felfedezése, valamint Isten Országának hirdetése. Őket is megihlette a bakonybéli-medence különleges helyének szépsége, ezért telepedtek le itt.

A Borostyán-kút névhasználat arra vezethető vissza, hogy a három kútforrást befoglaló medence oldalába az elődök borostyán köveket építettek. Az 1857-ben, a Családi Lapokban Bakonybélről szóló útleírásban Hármaskútnak nevezik a remeteséget. A három forrás mindegyikének neve is van:  Gellért, Mór és Günther. A cikk írója szerint a Borostyánkő lábánál található nagyméretű kősziklákat a népi hagyomány Szent Günther könnyeinek nevezi.

Szent Gellért a velencei Szent György Monostorból, 1015-ben érkezett Szent István udvarába. Nyolc évvel később a nép zaja elől menekülve 1023/1024 fordulóján telepedett meg a bakonybéli monostor remeteségében, ahol hét éven át böjtnek, imádságnak és virrasztásnak szentelte magát. Ki sem mozdult kunyhójából, melyet saját kezűleg épített. Itt fogalmazta meg műveit. István király miután megalapította a Marosvári Püspökséget, annak megszervezését és kormányzását Gellértre bízta, aki a király halála utáni zavargásoknak esett áldozatul, 1046. augusztus 29-én. Gellért személye missziós lelkületű volt, aki a tanítás és a remeteség, a magány és a közösség kétpólusú világában élt. Szent László király kérésére a pápa 1083-ban szentté avatta. 

A község tisztelettel őrzi Szent Günther és Szent Gellért legendáját. Először 1826-ban emeltek az emlékhelyen kápolnát, amelyet a 19. század végén a ma álló épület váltott fel. Ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária, Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával.

Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. A medence közepén dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját. Emlékét egy szintén Szent Gellértet  és egy szarvasborjút ábrázoló szobor is őrzi, mely Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása. 

                                                             

A kápolna mellett lépcső vezet egy falazott sziklahasadékhoz, amely elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A szájhagyomány szerint e barlang lehetett a remeteség helye.

A kápolna környékét a falu összefogásával állították helyre, 1996-ban. Ekkor duzzasztották tavacskává a források vizét és alakították ki a parton a pihenőparkot. A padok háttámlájára az adományozók nevét vésték fel.

A Borostyán-kút rejtekhely, ez a remeték és zarándokok által megszentelt hely a belső elrendeződésnek, Isten és ember találkozásának színhelye. Látogassanak el ide, hiszen aki nyitott szemmel és érzékeny szívvel tekint a múltba, szemléli a tájat és önmagát, az kincset talál!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/vizpart