Göcseji falumúzeum, Zalaegerszeg

A zalaegerszegi skanzen a várost átszelő Zala folyó holtága körül épült. A göcseji rekonstruált falu 40 épületből áll, amit 22 zalai településről szállítottak a helyszínre. Ez az első szabadtéri múzeum, ami 1968 óta látogatható. A parasztporták között sétálgatva olyan érzés, mintha egy valódi régi kis faluban lennénk. Betekintést nyerhetünk egy múlt századi göcseji település mindennapi életébe.

A falumúzeum mellett kapott helyet a Magyar Olajipari Múzeum. A bemutatott út menti keresztek és házoromzatok teszik különlegessé ezt a szabadtéri múzeumot. A régi falusi házak díszes oromdeszkázatai a padlások utca felőli oldalát zárták. Rajtuk festett virágok, vallási jelképek láthatóak. A deszkák között kifűrészelt minták a szellőzést biztosították.

Szabadtéri keresztekkel nemcsak útszéleken, hanem folyóparton, faluszélen, mezőn, dűlők kezdetén is találkozhatunk. Ez a vallásos jelkép árulkodik elődeink életéről, hitéről. Gyakran fohászkodtak a keresztek előtt szerencsés útért, hazatérésért, jó termésért, katasztrófák távolmaradásáért vagy éppen betegségekből való gyógyulásért.

Nagyon érdekes a jellegzetes boronafalú zalacsébi fatemplom. A Göcsejre jellemző templomtípus a 18. században még gyakori, egy nagyobb lakóházhoz hasonló méretű, karzattal és szentéllyel rendelkező, zsúppal fedett építmény volt. Nagyobb ünnepek alkalmával a prédikáció a templomon kívül elhelyezett szószékről hangzott el.

Ki kell emelni a látnivalók közül a zalalövői hajlított házat és a szintén zalalövői hosszú házat, ahol minden helyiség külön az eresz alól nyílik. A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház, mely a 18. században épült. Nagyon különleges a csödei kerített porta, melynek az egyik szobáját borkimérésre használták.

Találkozhatunk itt vízimalommal és a tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal is. Az Őrség jellemző szakrális építménye a szoknyás harangláb. Rendszerint a falu közepén állították fel. A múzeumban található fazsindellyel fedett haranglábat 1888-ban építették Budafán. A harangra szükség volt, mert istentiszteletre hívott, hangja kísérte az  utolsó útjukra indulókat, jelezte az időt, de azt is, ha tűz ütött ki, hírt adott örömről, bánatról.

A Zala folyó holtágának partján áll a múzeum egyetlen olyan épülete, melyet helyben őriztek meg. A Hencz György vízimalom nevét a tulajdonosáról kapta, aki 1952-ig üzemeltette.

A lakóházakban a szoba mellett konyha és kamra is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak és további kamrák. A bemutatásból még a hegyi pincék sem maradtak ki. Érdekes építmény a Göcsejben általában gerendából készült tornácos, a háztól külön álló, emeletes kamra, a kástu.

A múzeumfalu tavasztól őszig számos hagyományőrző rendezvénnyel várja látogatóit. Ha Zalaegerszegen, vagy a környéken kirándulnak, ne hagyják ki ezt a páratlan, az egész család számára igazi kikapcsolódást nyújtó lehetőséget!

További fotók:

https://indafoto.hu/fulemule/collections/1 

 

A Kámoni Arborétum

Az arborétum Szombathely legnagyobb, leggazdagabb, összefüggő, napi szinten gondozott zöld területe. A 27 hektáros területen 3200 fa- és cserjefaj mellett számos szemet gyönyörködtető lágyszárú virág is nyílik. A rendkívül esztétikusan kialakított parkban csodálatos juharfák, tölgyfák és jegenyefenyők között sétálhatunk. A kert egyik leglátványosabb részét májusban a Gyöngyös-patak környékén virágzó rododendronok adják. Az arborétum ma már 300 fajtából, 3000 példányt bemutató rododendron gyűjteménnyel rendelkezik.

A jelentős hosszúságú sétautakat járva változatos növényvilággal találkozunk. Tágas rétek, sziklakertek, faóriások és vízparti növények váltják egymást. Ezért ez a terület felüdülésre, kikapcsolódásra különösen alkalmas. Az arborétum 1950 óta természetvédelmi terület. Mai arculatát leginkább id. Bánó István erdőmérnöknek köszönheti. A birtok szervesen csatlakozott a család kastélyához, mely a hozzá tartozó területtel együtt országos jelentőségű műemlék.

A kert a Gyöngyös-patak árterén elhelyezkedő, az 1642 óta a Saághy család birtokában lévő, területen létesült. Kámon egykor önálló település volt, jelenleg már Szombathely északi részéhez tartozik. Az 1860-as években Saághy Mihály, a föld birtokosa kezdte meg az arborétum kiépítését. A földbirtokost fia, Saághy István követte kertépítésben, aki az 1930-as évekig 500-nál is több fásszárú növényt telepített a parkba, ezeknek a fele örökzöld növény.

A II.világháború alatt a park területén katonatábor állt. Később, az ínséges időkben, az arborétum fáit a lakosság a fűtéshez elhasználta. Ezért sajnálatos módon a kert kétharmada kipusztult. 1950 körül az Erdészeti Tudományos Intézet vette gondozásába a parkot. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma a Kámoni Arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével. A Tudományos Kutatóbázis munkáját a különböző taxonok gyűjtésén, honosításán kívül, genetikai kísérletek és más nemesítési, erdővédelmi kutatói tevékenységek jellemzik.

Az arborétum a fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisa. A parkban a jegenyefenyők közel 40 változata mellett, a gyantás cédrus, a kínai- és mocsárciprus hatalmas példányai láthatóak. A kert szépen rendezett rózsakertjében több, mint félezer fajtát számláló rózsagyűjteményt találunk. Megemlítésre méltó az arborétum kaktuszgyűjteménye is, mely Magyarország egyik legnagyobbika.

A terület kultúrtörténeti érték is. Érdekes információkat, ismereteket nyújt az idelátogatóknak, melyek megértését a kiadványok, a szakvezetés és az információs táblák is segítik. A kert a környezeti nevelés és az iskolai oktatást kiegészítő, segítő ismeretterjesztés számára kimeríthetetlen lehetőséget rejt. Az élettel teli tér kulturális programokhoz is alkalmas helyszínt kínál.

Ha Szombathelyen járnak, feltétlenül látogassanak el ebbe a gyönyörű természeti környezetbe! Ne hagyják ki ezt a feledhetetlen élményt kínáló, az év minden időszakában sok látnivalót tartogató, egyedülálló parkot!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/kamoni_arboretum

Lámpamúzeum, Zsámbék

Európa legelső lámpamúzeuma 1971-ben nyílt meg, Borus Ferenc rendkívül gazdag magángyűjteményéből. A rómaiak olajmécsesétől, az egykori hercegek gyertyatartóján át, a ma is használt vasúti lámpáig minden fellelhető benne. 

Borus Ferenc az 1960-as években a palackozott italok gyűjteményéből rendezett be a saját boros pincéjében egy bormúzeumot, amibe megfelelő világítási eszközöket keresett. Annyira megtetszettek neki a szebbnél-szebb darabok, amiket saját pénzén vásárolt meg, hogy észrevétlenül is a gyűjtőjükké vált. A tulajdonába került tárgyakat saját maga hozta rendbe, elsajátítva a restaurálás mesterségét is.

Eleinte lakását díszítette a sok szép tárgy, de az újságok, a televízió jóvoltából az egyre több hazai és külföldi érdeklődő kérésére 1970-ben létrehozták az első állandó kiállítást a helyi Művelődési Házban, ami 250 tárgyat mutatott be. A Magyar Távirati Iroda népszerűsítő munkájának köszönhetően a lámpagyűjtemény világhírre tett szert. A kiállítási anyag gazdagításához hozzájárult az akkori magyar filmgyártás is, hiszen a készülő produkciókhoz sok lámpát kölcsönöztek. A kölcsönzési díjból sikerült a legnagyobb fejlesztéseket létrehozni.

1979-ben nyílt meg a lámpamúzeum a jelenlegi helyszínen, egy volt lakóházban, amelyet Zsámbék Nagyközség Közös Tanácsa vásárolt meg a múzeumi anyag bemutatására. Jelenleg 1000-1100 darab világítási tárgy található az ország egyetlen lámpamúzeumában. A mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj-és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa és 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz is.

Az intézmény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. 1980-ban felvételt nyert az Amerikai Nemzetközi Lámpaklubba. 1983 óta pedig az Ausztrál Múzeumi Tagságok tagja. A gyűjtő 1932. április 21-én született Kisújszálláson. A jobb megélhetés és érvényesülés reményében költözött ide családjával. Életét munkásemberként dolgozta végig és közben a régi tárgyak megmentésével foglalkozott. 45 év alatt három múzeumot alapított, a Bormúzeumot, mely 1000 üveg borból  és hozzátartozó tárgyakból áll, a működő Lámpamúzeumot, több, mint 1000 világító eszközzel és  a Haditechnika és Fegyverzet múzeumot.

A múzeum alapítóját 1999-ben a köztársasági elnök Arany Emlékéremmel jutalmazta. 1998-ban Zsámbék Nagyközség díszpolgárává választották. A Lámpamúzeum 2011 óta a Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár keretei közt működik.

Jöjjenek el, nézzék meg a múlt használati tárgyainak egy-egy csodás darabját! Ne hagyják ki ezt a páratlan élményt nyújtó, érdekes kiállítást!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/zsambek