A tatai Öreg-tó

Az ország legrégebbi halastava Tata közepén helyezkedik el. A város háromnegyed részben öleli körül a tavat, melyet az Által-ér táplál. A dél és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. Kerülete a parti sétaúton mérve 7,28 km. A tó teljes területe 269 hektár. A vízfelület 202 hektár. Legnagyobb vízmélysége 5 m.

A helyén már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el. A tó mai medrében nagy számú forrás vize működött és a mélyebb részeken összefolyt, majd tóvá terebélyesedett. Ekkor még nyílt vízterületekkel, nádasokkal, lápokkal változó táj volt a helyén. A római korban létesült az Által-éren épített völgyzáró gát. A helyén elterülő mocsarak lecsapolásával és Mikoviny Sámuel vízrendező mérnök tervei alapján, az 1740-es években érte el a mai formáját. 1965-ig halastóként üzemelt. 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították. 1989 óta a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi.

A tavat ősszel leürítik, tavasszal feltöltik. A katasztrofális árvizek miatt a Vecserei zsilipet a mai formájára átépítették.( 1968-1969 ) A mozgató berendezés korszerűsítésére 1986-ban került sor.

A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely. A vonulási időszakban ritka madárfajok találhatók a tó környezetében. Rendszeresen 20000 egyednél is több madár tartózkodik itt, például a vetési lúd, a kis lilik, a nyári lúd, a rövidcsőrű lúd, az apácalúd, az örvös lúd és a vörösnyakú lúd. Az átvonuló madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelő torony.

A tavon haltenyésztés folyik, a nagy lehalászás novemberben van. Nyári időszakban sétahajók üzemelnek rajta, valamint kajak- és evezősklub is használja. A szörfösöknek és vitorlásoknak is kedvelt helye. Télen korcsolyázásra is használják a város felé eső széleit. A partját aszfaltos és murvás út futja körbe, amit sok futó- és kerékpáros is használ.

A tó körüli parti sétaúton haladva számos látnivalóval találkozunk. Tatán a bővizű forrásokra 15 db malmot építettek, melyek erejét gabonaőrlésre illetve a bőrgyártásban használták. Ezekből az 1930-as évekre már csak négy működött, a Cifra, a Miklós, a Pötörke és a Wéber malom. Malomként ma már egyik sem működik, fogadót, halászcsárdát, múzeumot alakítottak ki ezekben az épületekben. A 18. századi barokk stílusban épült Pötörke malom ipartörténeti műemlék.

A tó partján álló, több, mint 230 éves méltóságteljes óriásplatánfa a tóparti látvány elmaradhatatlan eleme. Az Ökotárs Alapítvány 2010 óta minden évben megszervezi az Év Fája versenyt, melyben olyan fák vetélkednek, melyek különlegesen fontosak a körülöttük élő közösségeknek. Az Év Fája címet 2014-ben a tatai nagy platán kapta. A 2015-ös év Európa Fája versenyben pedig a 2. helyezést érte el.

A látnivalók közül ki kell emelni Tata legjelentősebb műemlékét, az egyetlen olyan magyarországi várat, melyet az eredeti vízi árok-védelmi rendszer vesz körül. A várban vármúzeum várja az érdeklődőket. A tó körüli sétaúton haladva említésre méltó épületek még az Esterházy kastély, a Vízi vágóhíd, az Esterházy- lovarda, az Axmann- ház és a Hamary-ház, a Feszty-villa, a Kálvária-domb, a Szabadtéri Múzeum és a Fellner Jakab kilátó.

A tavat számos műalkotás is emlékezetessé teszi. Ezek közül a legismertebbek a Keresztelő Szent János és a Nepomuki Szent János szobra. Említésre méltóak még a Diana szobor, a Vitorlás szobor, a Végvári vitéz szobra, az Öreg halász szobra, valamint Öveges József és Mikoviny Sámuel mellszobra.

A tó környéke akadálymentesített. Nyáron közkedvelt fürdőhely. A tópart egész évben számos rendezvénynek ad otthont. Hagyománnyá vált fesztiválok és ünnepek: a Szent György napi lovasünnep, a Török kori Történelmi Fesztivál (Tatai Patara ), a Tatai Sokadalom, a Víz-Zene-Virág Fesztivál,  a Barokk Fesztivál, az Öreg-tavi Nagy Halászfesztivál és a Tatai Vadlúd Sokadalom, sportrendezvények pedig a tavaszi- és szilveszteri tó futás vagy a tóátúszás.

Látogassanak el ide! Ne hagyják ki ezt a különleges,  természeti és kulturális értékekben gazdag élményt! Vegyenek részt az Öreg-tó partján megrendezésre kerülő különféle rendezvényeken és fesztiválokon! 

További fotók:
https://indafoto.hu/fulemule/tata

Környe és tava

A község Komárom-Esztergom megyében, Tatabányától 5 km-re található. A Gerecse és a Vértes hegység nagyvadakban gazdag élővilága, az élővizek halbősége, a levegő gyógyhatású klímája az ősembert és az előembert is letelepedésre késztette.

Az itt előkerült több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorban is éltek a mai Környe területén emberek. A késői vaskor idején kelta népek telepedtek ide, akiknek előkerült használati tárgyai gazdag kultúráról tanúskodnak.

A település gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római Quirinum erőd maradványai. Katonai kiképző központként működött és logisztikai, utánpótlási feladatokat is ellátott. Az erőd feltárása 1930 óta zajlik.

A települést a kora középkorban királyi birtokként kezelték. A népvándorlást követően 250 évig a környéken avarok laktak. A község határában végzett ásatások nyomán előkerült egy Árpád-kori körtemplom maradványa is. A törökdúlás idején a környék teljesen elnéptelenedett.

1694 környékén kálvinisták népesítették be a vidéket. 1743-1745 között gróf Esterházy József németeket telepített a faluba. A németesítés mellett katolizálás is érvényesült. 1775-ben Fellner Jakab tervei alapján barokk templomot építettek, mely tűzvész áldozata lett. Az új templom 1856-1866 között épült meg, Ybl  Miklós tervei alapján, melynek tere 2012. augusztusától a "Boldog II. János Pál pápa tér" elnevezést viseli.

A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Új iskola, plébánia, postahivatal,  majd óvoda épült. 1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal.

1911-ben Környebányán 2-3 méteres mélységben jó minőségű barnakőszenet találtak. 1912-ben külszíni fejtéssel megindult a kitermelés. 1927-ben megépült az új községháza. 1947. augusztus 27-én Környén is jogtalan kitelepítés történt, melyre a  2007-ben állított kitelepítési emlékmű emlékeztet.

Környe új faluközpontját 2014. októberében vehették át a falubeliek. Megújultak a falu intézményei is. Új a kultúrközpont, az iskola és a Vackor óvoda.

Gróf Esterházy József építtette meg a halastavat zsilipekkel és kőgáttal. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. Az Által-ér duzzasztása révén létrehozott, 26 hektárnyi vízterületű tó, a falu közepén található.

Az idelátogatókat rendkívül szép, rendezett partszakasz, pihenő padok, tűzrakó helyek várják.

A tó halállománya igen gazdag, változatos, különösen  nagyobb testű halakban. A Környei Horgász Egyesület a kezelője, mely mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a páratlan nagyhal állományt óvja, védje. A tóban csak az egyesület tagjai horgászhatnak.

Látogassanak el ide! Ne hagyják ki ezt az egész család számára páratlan élményt, igazi feltöltődést nyújtó kikapcsolódási lehetőséget!

 

  

További képeim:
https://indafoto.hu/fulemule