Szelim-barlang, Tatabánya

A Szelim-barlang az egyik legismertebb hazai barlangunk. A Gerecse hegység Kő-hegyén található, 289 méter tengerszint feletti magasságban. Az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva azonnal letaglóz minket a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnoknak két hatalmas kerek nyílása van a felszínre. A padlószinten is található még három különböző bejárata, ahonnan remek kilátás nyílik az egész Tatai-medencére.

Formakincsét erősen meghatározza a triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkő jellege. A hol vastagabb, hol vékonyabb rétegek váltakozása mozgalmas felületet ad a falaknak.

A barlangot kedvező elhelyezkedése és tágas terme miatt ősidőktől fogva használta az ember. Az előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősembernek is menedékül szolgált. Az alsóbb rétegekből a vadászatok során elejtett mamut, ősbölény és óriás szarvas csontmaradványait találták meg.

Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a XX. század eleji barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet. Csak az 1930-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó rendszeres ásatásra került sor. A feltárás során több, mint 12 méter magasságban felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át és távolítottak el az üregből. A legfelső szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek kerültek elő sok emberi csont maradvánnyal. A temérdek emberi csont jelentette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét.

A monda szerint a török időkben hét falu népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőzködő emberekre. Mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét és kénkővel vegyített szalmafüsttel fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.

A Szelim-barlang régészeti, őslénytani jelentősége és meghatározó tájképi jellege miatt 1982 óta fokozottan védett! Látogassanak el ide! Tegyenek egy sétát a barlangot körülvevő parkerdőben és tekintsék meg a közelben található Turul szobrot is!

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

 

 

Várgesztes és látnivalói

A Tatabányától 17 km-re fekvő zsáktelepülést az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes néven említi. A falut a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte magasodó várral együtt. Zsigmond király idejében már állt a vár, amit a törököknek 1543-ban  sikerült bevenniük. Ekkor pusztult el a hozzátartozó falu is. 1693-ban gróf Esterházy József szerzi meg Gesztes várát és az alatta található Gesztes települést, a várhoz tartozó uradalommal együtt. 1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be. A falu elnevezése ekkor Pusztagesztes volt. A település 1917-től viseli a Várgesztes nevet. A község ma már virágzó település.

A Vértes hegység nyugati peremén 404 m magasságban emelkedik a gótikus stílusban épült Gesztesi vár. A XIII. sz. végén a Csák nemzetség több kővárat emeltetett a birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén álló erődítmény is. 1342 körül Nagy Lajos király utasítására lebontották, hogy helyébe vadászkastélyt emeljenek, amely a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. Falai között megfordult Zsigmond király, Albert herceg és II. Ulászló is.

A várat a  törökök 1588-1605 között megszállva tartották. 1693-ban az Esterházy család kezére került a vár és a hozzá tartozó várbirtokok. 1945-ig az ő tulajdonuk maradt. A XVIII. században gróf Esterházy József földesúr engedélyével a vár köveiből készítették el a Majki Kamalduli Rendház épületegyüttesét. Később a falu lakossága kezdte el lebontani a megromlott állapotú várat, melynek állagán a II. világháború tovább rontott.

A vár két részből állt. Egy külső várfalból a hozzá kapcsolódó négyzet alakú toronnyal és egy belső várból, valamint a külső várfal és a belső vár közt lévő várudvarból. A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elnevezéssel. Az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

A vár helyreállítása 1960-63 között zajlott. A restaurálás alkalmassá tette a várat vendégek fogadására. A látogatókat turistaszálló, étterem és presszó fogadta. A tetőteraszról csodálatos kilátás nyílt a falura, a Vértes erdőrengetegére és a távoli Tata, Tatabánya környékére. Sajnálatos módon az állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet és a tetőszerkezet nélküli várfal bizonyos része leomlott. Életveszélyessé nyilvánították, elkerítették és a vár 2013. október 31-én bezárta kapuit. Kívülről bármikor megtekinthető.

A községtől negyedórás séta vezet a várhoz. A parkolótól az út egy nagy tisztás mellett halad el, ez az úgynevezett Várrét, pihenőpadokkal, esőbeállókkal és tűzrakó helyekkel. A település itt tartja a már hagyománnyá vált és évről-évre megrendezésre kerülő, színes programokat kínáló Várgesztesi Lovagi Játékokat. Innen indul el egy szerpentinút, mely fokozatosan vezet fel a vár romjaihoz.

Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően kialakításra került a faluban egy horgásztó, 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. A tó a település végén található, nyugodt, csendes környezetben.

A tó környékén több látnivaló is van. Az egyik a falu felett magasodó Zsigmond-kő, melyhez a szabadtéri edzőparktól induló túraútvonal vezet. A Zsigmond-kőről csodás kilátás nyílik a dél-nyugati Vértes bérceire. Jó idő esetén a Bakony vonulatait is látni.

A másik túralehetőség  az  Árnyas sétány, ami a Várgesztesi Villaparkot köti össze Várgesztes községgel. Az ösvény a korábbi legelőkön és a varázslatos patak völgyön keresztül vezet egészen a várgesztesi tóig. Az út mellett csordogáló Gesztesi-patak a Vértes hegység egy különleges területén, a Várgesztesi medencében ered.

Az ösvényen sétálva megfigyelhető, amint a száraz homoki gyep találkozik a nedves patakvölggyel. Magasabban a hegyek között üde bükkösök, hárserdők, cseres-tölgyesek, elegyes karszterdők és sziklagyepek váltakoznak. A megkapó szépségű medence élőhelyi sokfélesége, az élővilág tarkasága lenyűgöző. 

Várgesztes nemcsak a túrázást kedvelő, hanem a pihenni vágyó látogatóknak is felejthetetlen kikapcsolódást nyújt.

Várgesztes Magyarország egyik leglenyűgözőbb kirándulóhelye élénk idegenforgalommal. Ne hagyja ki! Látogasson el ide és gyűjtsön életre szóló élményeket!

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

 

A bokodi vízen lebegő falu

Hazánk egyik rejtett kincse az Oroszlányhoz közeli Bokodi-tó, melynek partján az utóbbi évtizedekben kiépített úszófalu csodájára jár a fél világ. A Vértes lábánál elterülő tavat a környező réteken átfolyó Által-ér duzzasztásával alakították ki.

Az eredetileg hűtőtónak szánt tavat még az 1960-as években létesítette az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat, melynek kettős célja volt, a hűtés és a tárolás. Az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás és a tó befolyásával történő keveredés útján hűtötte.

A tavat középen egy monumentális szállítószalag vágja ketté. Ez hordta a Pusztavám melletti márkushegyi bányaüzemből az erőművet tápláló szenet. A Vértesi Erőmű mesterséges hűtőtavának partját szinte teljesen elfoglalják a különleges, cölöpökre épült horgász házikók, melyekhez hosszú fapallókból álló stég vezet.

A hulladékhőnek köszönhetően a Bokodi-tó sosem fagyott be. Hőmérséklete ideális volt a gazdag élővilág kialakulásának. Főlek a halaknak kedvezett, így sokszínű, izgalmas halállomány alakult ki a tóban. A horgászok hamar felfedezték maguknak és sorra emelték a vízre a színes kis házikókat.

2015-ig, az erőmű bezárásáig, télen is varázslatos látványt nyújtott a tó, hiszen gőzölögve hívta fel magára a figyelmet a legcudarabb hidegben is. Az erőmű bezárása óta a tó befagy telente, tehát ez a jelenség, aminek az eredeti varázsát köszönhette, megszűnt. A környezet gyönyörű és a vízen lebegő faluként is elhíresült, egymás mellé épített horgásztanyák a zegzugos mólókkal kifejezetten romantikus látványt nyújtanak.

A romantikus tóparti vityillók magántulajdonban vannak. Látogatásuk idegenek számára nem megengedett. A tópart az erőmű tulajdona, de bárki szabadon mozoghat a partjainál. A természeti szépségek ellenére nincs kiépített idegenforgalmi infrastruktúra a környéken.

Ha erre járnak, érdemes megállni néhány fotó erejéig és gyönyörködni a különleges látványban.

 

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule/collections 

                                        

Turul emlékmű, Tatabánya

Az ősi magyar jelkép, a turulmadár legismertebb hazai szobra, 1907 óta figyeli a Tatabánya fölé magasodó mészkőszirt tetejéről az alatta elterülő tájat. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon, 907-ben, Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.

A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról. Érdekesség, hogy a millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban, hét kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon, a honfoglalás és államalapítás tiszteletére. (Dévény, Munkácsi vár, Cenk-hegy, Zobor-hegy, Pannonhalma, Ópusztaszer )  

A Turul szobor elkészítésével a Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát bízta meg, aki a budapesti Várnegyedben, a Királyi Palota északkeleti végénél található hat méter magas Turul-szobrot is készítette, 1905-ben.

Az azóta eltelt időben többször került veszélybe a fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg. Ennek javítását 1926. május 10-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, de ez nem valósult meg. A '90-es évek elejére a szobor felújításra szorult. A legutóbbi javítást 1992-ben fejezték be. "Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés, népünk oltalmának szimbóluma." - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a tatabányai Turul-szobor újraavatásán, 1992. október 29-én.

A nyolc méter magas tatabányai szobor a Kő-hegy meredek, város felé néző sziklaperemén, tört kőből rakott, csonka gúla talapzaton áll. A kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár Európa egyik legnagyobb madárszobra. Szárnyainak fesztávolsága 15 méter, a karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A fején  stilizált, aranyozott magyar szent korona van. A szobor stílusa historizáló. Kicsinyített mását a kisbéri Mini-Magyarország Makettparkban is láthatjuk.

Ne hagyják ki az ország kedvenc madarának megtekintését! A szobor közelében megnyílt Gerecse Kapuja Látogatóközpontban pedig interaktív kiállítás keretében jobban megismerhetik a Turul madár mondavilágát és ismerkedhetnek a környék történelmi, geológiai és természeti világával is.

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule