Az Agostyáni Arborétum

 

A Gerecse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme a hegység egyik páratlan szépségű völgyében, a Bocsájtó-völgyben található. Az Agostyánt Tardossal összekötő közút mellett fekszik, Tatától mindössze 8 km-re. A 31 hektáros területen elsősorban fenyőkkel ismerkedhet a látogató. Az arborétum mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként is.

 

A terület különlegességét már az Esterházyak is felismerték és 1912-ben szlavóntölgyeket és vörösfenyőket telepítettek be. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A  telepítés alapját a magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a "Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata" című pályázat képezte.

Az arborétum alapvetően fatermesztési, kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos fafajok termőhelyi igényeire, klímatűrésére és az ellenálló képességük vizsgálatára irányultak. 1955 és 1962 között 300 növényt és azok változatát telepítettek a kertbe, melyek mára jelentős méretűek lettek és impozáns látványt nyújtanak.

 

A völgyön átfutó Hidegkúti-forrás vizét összegyűjtő patak útjába gátat építettek és két tavat létesítettek, a kedvező éghajlat fenntartása érdekében. A tavak partján sétálva atlasz cédrusok és hegyi mamutfenyő mellett haladunk el. A felső tó túlfolyásának környéke kitűnő talajt biztosít a mocsári ciprus számára, melyből egész kis erdőt találunk. 

 

A kertet tovább színesíti a nyírek, a tulipánfák, a diófák változatossága. A bejárati utat óriás tuják hatalmas egyedei határolják. A völgy látványa lenyűgöző. Megcsodálhatjuk a természet sokszínűségét, az örökzöldek színkavalkádját.

A kert  2004 óta  Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület, amely a Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt viseli. Területén 71 madárfaj költése, 110 madárfaj megjelenése vált ismertté.

 

A kísérletek eredménnyel jártak, jól hasznosítható fafajokat sikerült ide telepíteni. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelt feladat az arborétum fenntartása, fejlesztése. A karbantartási feladatok mellett, a Társaság nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, oktatásra. 

 

 

Az arborétum ideális helyszíne az igazi feltöltődésnek. Látogassanak el ide, a faóriások birodalmába, ami feledhetetlen élményt nyújt az egész családnak! 

 

Csákvár és látnivalói

Csákvár jelenleg jelentős turisztikai központ, a Vértesi Natúrpark székhelye, a "Vértes fővárosa". A település és környéke a régészeti leletek alapján már az őskor óta lakott hely. A rómaiak itt építették ki a Florina nevű kisvárost, mely a  III-IV. században élte virágkorát. Ekkor egy késő római erőd is kiépült, melynek maradványait és a városka temetőjének egy részét a XIX. század felétől tárták fel.

A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. Csákvártól dél-nyugatra, a Vashegyi-szőlők fölötti hegyoldalban nyílik.

A Geszner-ház a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központja. Az épületben bemutatóközpont, kutatóház és oktatóközpont található. 2000-ben, az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes élővilágát bemutató kiállítás. Az Esterházy-kastély parkjához tartozó területen, romantikus, sziklás környezetben, kicsiny tó partján álló ház helyén, 1792-ben, még vízimalom működött. Később az Esterházy család e vízimalom alapjaira építtette a Salamon Gessner svájci-német költőről elnevezett nyári pihenőlakot. Az épület 1950-re lepusztult, köveit széthordták. Az épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá (1996-2000), mely jelenleg a Vértes Natúrpark látogatóközpontjaként működik.

A csákvári  Csíkvarsai rét egyes szakaszai jól járhatók, így a hagyományos és természetkímélő közlekedési mód igénybevételével, pusztabusszal eredhetünk a régmúlt nyomába az ősi lápvilágban. Szakvezető segítségével ismerkedhetünk meg a vizes élőhely gazdag növény- és állatvilágával, mely gémeskútjával, komótosan legelésző szürkemarha-gulyájával alföldi tájat idéz.

A Fazekas emlékház három helységből áll. Az udvarról a konyhába lépünk be, balra nyílik a tisztaszoba, jobbra pedig a műhely, ahol különböző eszközök, szerszámok, félkész és elkészült agyagedények segítségével ismerhetjük meg a fazekasság múltját, jelenét és jövőjét. Lehetőség nyílik a bemutató megtekintésére, valamint az agyagozás és a korongozás mesterfogásainak elsajátítására is.

Az Esterházy-kastélyt eredetileg barokk stílusban Esterházy János építtette Fellner Jakab tervei alapján. 1781-1823 között többször átalakították, ekkor kapta Charles Morean által a mai klasszicista formáját. A főúri rezidencia különleges értéke az angolpark, melyet a kastély építkezésével párhuzamosan évtizedek munkájával alakítottak ki. Az Esterházyak 1821-ben gyógyszertárat, 1832-ben uradalmi kórházat létesítettek. Esterházy Miklós Móric zárdát óvodával és iskolával, szegényházat és katolikus kört alapított, támogatott. Az Esterházy-kastély 1954-től tüdőszanatóriumként, majd általános kórházként működik. Felújítása a kerti építményekkel együtt a mai napig tart.

A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában lévő egykori két lakás ad helyet a Csákvári Emlékháznak. Az állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak.

A Vértesi Natúrpark igen látványos, 3,5 km. hosszú körútvonala, a Dunántúli-középhegység egyik szubmediterrán szigetét mutatja be. Hét állomásán a Déli-Vértes dolomit hegyének, a Haraszt-hegynek ritka fajokban bővelkedő növény- és állatvilágát, valamint a geológiai múltját ismerhetjük meg.

Látogassanak el ide, e látnivalókban gazdag településre, ahol az egész család életre szóló élményekkel gazdagodhat! 

További képek: Csákvári képek

 

 

 

A Cseszneki vár

 

A Bakony egyik gyöngyszeme a Győr-Veszprém közötti főútvonal szerpentinje fölött már messziről megpillantható. A XIII. századi vár  romjaiban is erőt sugározva vigyázza a falu nyugalmát. A kiemelkedő sziklaszirten magasodó várrom a leglátványosabbak egyike, mely egyben az ország legszebb kirándulóhelyei  közé is tartozik.

Az erődítmény az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson, az Alföldről Pannonhalmán át Győrbe vezető sóút védelmére. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg tőlük. Később Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a várat az uradalmához tartozó 31 községgel együtt a Garai főnemesi családnak adta át, azok délvidéki birtokaiért. A Garaiak birtokában 1482-ig maradt, a fiúág kihalásáig. Mátyás király 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta.

A Garaiak a vár gótikus lovagvárrá történő átalakítását 1424-ben fejezték be. Ekkorra épült ki a többszörös védelmi vonallal körülvett belső vár is. Virágkora  a XV. századra tehető. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak Dunántúlra, ahol Csesznek Wathay Lőrinc kapitány vezetésével végvárként védelmezte az országot.

A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc csapatok központi lőszer- és élelmiszerraktárat létesítettek a várban. Innen látták el a Dunántúlon harcoló alakulataikat. A vár börtönként is funkcionált, ahol a magas rangú hadifoglyokat őrizték. 

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott. A zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Harminc évvel később, az 1810-es nagy földrengés, majd az 1820-ban villámcsapás okozta tűzvész lakhatatlanná tette. 

A szépen felújított várból gyönyörű a kilátás a Bakony erdőségeire.

Látogassanak el ide Önök is! Maradandó élményeket nyújtó kirándulással térhetnek haza! Ez a vidék visszavár!

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

 

Szelim-barlang, Tatabánya

A Szelim-barlang az egyik legismertebb hazai barlangunk. A Gerecse hegység Kő-hegyén található, 289 méter tengerszint feletti magasságban. Az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva azonnal letaglóz minket a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnoknak két hatalmas kerek nyílása van a felszínre. A padlószinten is található még három különböző bejárata, ahonnan remek kilátás nyílik az egész Tatai-medencére.

Formakincsét erősen meghatározza a triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkő jellege. A hol vastagabb, hol vékonyabb rétegek váltakozása mozgalmas felületet ad a falaknak.

A barlangot kedvező elhelyezkedése és tágas terme miatt ősidőktől fogva használta az ember. Az előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősembernek is menedékül szolgált. Az alsóbb rétegekből a vadászatok során elejtett mamut, ősbölény és óriás szarvas csontmaradványait találták meg.

Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a XX. század eleji barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet. Csak az 1930-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó rendszeres ásatásra került sor. A feltárás során több, mint 12 méter magasságban felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át és távolítottak el az üregből. A legfelső szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek kerültek elő sok emberi csont maradvánnyal. A temérdek emberi csont jelentette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét.

A monda szerint a török időkben hét falu népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőzködő emberekre. Mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét és kénkővel vegyített szalmafüsttel fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.

A Szelim-barlang régészeti, őslénytani jelentősége és meghatározó tájképi jellege miatt 1982 óta fokozottan védett! Látogassanak el ide! Tegyenek egy sétát a barlangot körülvevő parkerdőben és tekintsék meg a közelben található Turul szobrot is!

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule