A Tatai vár belülről - Kuny Domokos Múzeum

Tata gyöngyszeme, az Öreg-tó partján álló romantikus vár méltán népszerű turisztikai célpont nemcsak a hazai, hanem a külföldről érkező látogatók körében is. Az egyedülálló természeti környezet felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódásra vágyóknak. A kulturális programok kedvelőinek érdemes megtekinteni a sokszínű tárlatot az egykori várkastélyban. Az 1950-es évek közepe óta a tatai vár ad otthont a Kuny Domokos Múzeumnak, amit Kuny Domokos keramikusról neveztek el.

A múzeum első termében a tatai vár makettjeit lehet megnézni luxemburgi Zsigmond korából, valamint a Jagelló-korból.

A római kőtárban a Komárom-Esztergom megye - Almásfüzítő, Szomód és Környe - területéről származó darabokat őrzik.

A kőtártól jobbra a vár legszebb Zsigmond- és Mátyás-kori faragványai illetve a Vértesszentkereszti Bencés Apátságból származó oszlopfők, zárókövek kerültek kiállításra.

Az alsó szint utolsó terme a római provincia életét bemutató használati tárgyak gazdag együttesét tárja az érdeklődők elé. Üvegeket, kerámia- és bronz edényeket, ékszereket valamint a katonai díszálarcot tekinthetjük meg.

Érdekessége ennek a teremnek a kályha, ami a redukált égetésű szemes kályhák kései, népies változatai közé sorolható. Az udvarház szolgaszemélyzetéhez köthető egyik épület kályhás boronaház volt. A ház ép lábazatú kályhája úgy került elő, ahogy annak idején a 16. század végén összedőlt.

Az első emelet egyik termében a tatai céhek történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Itt láthatók a céhládák és céhkorsók is. A török kor után virágzásnak indult mezővárosban számos céhtestület működött. Híresek voltak a tatai fazekasok és vízimolnárok.

Ezen a szinten láthatjuk a gótikus, keresztboltozatú lovagtermet is, melynek dísze egy hatalmas, rekonstruált  Zsigmond-kori lovagalakos kályha.

Számomra az első emelet legérdekesebb szobája az 1997-ben megnyílt úgynevezett  "Római szoba" volt, melyet az egykori Brigetio katonavárosából származó rekonstruált faliképek, római kori törmelékek díszítenek. A Krisztus utáni 2. századból származó falfestmény töredékeket leletmentés során találták meg, 1961-ben, Szőnyben. A freskós terem több, mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt.

A második emeleten található termekben az Esterházy családdal kapcsolatos kiállítást lehet megtekinteni. A család 1727 és 1945 között birtokolta a várat, mely mellé kastélyt is építtetett. Az egykori főúri jelenlétet korabeli bútorokkal és festményekkel berendezett enteriőrök szemléltetik, melyek főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények.

A 19. századi kiállítás a grófi udvar 1867 utáni virágkorát, az itt megrendezett derbik és a vendégek számára épített színház emlékeit gyűjtötte össze. A falakon korabeli festmények mutatják be a falkavadászatok izgalmát és Tata városát a századforduló idején.

A tárlat nagyon változatosan, sokoldalúan mutatja be a tatai vár múltját. Az állandó és időszakos kiállítások felejthetetlen élményt nyújtanak. Ne hagyják ki ezt a páratlan lehetőséget!


További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

 

A Tatai vár

Az Öreg-tó északi partján álló vár ma is szemet gyönyörködtető látvány. Közkedvelt turisztikai célpont és számos hagyománnyá vált városi rendezvény helyszíne is. Az építmény Tata legjelentősebb műemléke, mely eredetileg birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak épült. Több stílusjegyet hordoz magán. Felismerhetők a gótika, a reneszánsz, a barokk és a romantika jegyei is. Aranykorát Zsigmond és Mátyás király idején élte. 

A vár első épületét a Lackfi család építtette a 14. század második felében. 1397-ben a király elleni lázadás miatt Lackfi Istvánt (erdélyi vajda, horvát, szlavón bán) Zsigmond kivégeztette, a várat elkobozta. A 14-15. század fordulóján Zsigmond király építtette a várkastélyt, az Által-ér vizének felduzzasztásával pedig kialakította az Öreg-tavat. Később Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta, bővíttette. A vár ekkor élte fénykorát, számos európai eseménynek adva otthont. 1510-ben országgyűlést tartottak itt. Mátyás király a gerecsei vadászatok alkalmával szívesen időzött falai között, kedvenc pihenőhelyévé vált.

1526-tól hol Szapolyai János, hol I. Ferdinánd birtokolta a várat. 1541-től fontos végvár lett. 1543-ban és 1558-ban a törökök el is foglalták. 1566-ban Thury György visszafoglalta, majd a következő években korszerű olasz bástyás erőddé tették. 1594-ben a vár ismét török kézre került. Tőlük 1597-ben Pállfy Miklós seregei szerezték vissza. 1606-1620 között a Habsburgoké volt a vár. Utoljára a törökök 1683-ban foglalták el. A vár 1685-ben végleg felszabadult, elvesztve hadászati jelentőségét. 1704-ben Vak Bottyán foglalta el, de 1706-ban a Habsburgok visszaszerezték, majd felgyújtották.

1727-ben Esterházy József vásárolta meg és egy szerényebb kastélyt építtetett. 1815-ben a vár még álló tóparti szárnyát romantikus stílusban újjáépíttették. A 18. században Esterházy Miklós barokk palotát terveztetett a vár helyére Fellner Jakabbal. Anyagi okok miatt végül nem került sor az egész vár lebontására, hanem mellette építtette fel a ma is álló kastélyt.

A vár mai képe az 1815-ben kezdődött átépítés során alakult ki. Az eredeti állapotában négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya áll. Ez az egyetlen magyarországi vár, melyet az eredeti vízi árok- védelmi rendszer övez. A várat a tóparti sétányon is körbe lehet járni.

A vár épülete 1954 óta ad otthont a Kuny Domonkos Múzeumnak, melynek meglátogatása kiváló kultúrprogram az egész családnak. A múzeumban  római- és középkori kőtár, helytörténeti kiállítás, lovagterem és a tatai fazekasok kerámiái tekinthetők meg.

A vár Tata gyöngyszeme, amit feltétlenül látni kell! A tó békés, nyugodt hangulata feltöltődést, látványa minden évszakban felejthetetlen élményt nyújt! 

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Bábolnai arborétum

Bábolna Győr és Tatabánya között található néhány ezer fős település, mely a méneséről lett híres, ami ma is megtekinthető a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon. Arborétumaink között a bábolnai, igazi kuriózum, egy csodálatos gyöngyszem. Különleges és egyedülálló! A 20 hektáros park felejthetetlen élményt nyújt, amit látni kell!

Az 1965-ben létesített  arborétum ápolását, gondozását a Vértesi Erdő Zrt. Kisbéri Erdészete végzi. Az 1992-ben természetvédelmi területté nyilvánított nyugodt hangulatú parkban gondozott sétautakon haladva gyönyörködhetünk a 65 lombos és 44 örökzöld fa- és 19 cserjefajban, mely az év minden napján kellemes kikapcsolódást kínál.

A 20 hektáros arborétum sokkal több, mint szépen elhelyezett növények gyűjteménye. A kert Európában egyedülálló látványossága a Híres Lovak Emlékparkja. A díszes lótemető 54 bábolnai híres lónak állít emléket, 18 db emlékdombon. Az állatok sírja hármas csoportokban helyezkedik el. A kopjafák erdélyi motívumokkal díszítettek, a márványtáblákon olvasható az állatok neve és életkora.

Az arborétum kedvelt és egyedi színfoltja a vadaspark, ahol vaddisznót, dámszarvast és őzet láthatunk. A szabadtéri állatkertben megismerkedhetünk az őshonos házi állatokkal, a mangalica sertéssel, racka juhokkal, különböző magyar baromfi fajtákkal és egy szamárral is.

 A park része egy vadregényes tó is. Üdítő megpihenni a fahídon megközelíthető kis szigeten. A  nádassal körülvett földterületen egy hangulatos, fedett pihenő áll. Az árnyas építményből közelről szemlélhetjük a vízpart mozgalmas életét.

Tavasszal az ébredező növény- és állatvilág, a párjukat kereső madarak éneke, nyáron a legelő nyáj látványa, ősszel a természet színeinek sokasága, télen a hóborította táj szépsége hívogatja a vendégeket. Látogassanak el ide, legyenek részesei ennek a páratlan, felejthetetlen élményeket kínáló arborétumnak!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/babolnai_arboretum/page/1

Péliföldszentkereszt

Péliföldszentkereszt Bajót községtől 4 km-re található, a Bajna-Nyergesújfalu-Bajót közti területen. Komárom-Esztergom megyében, a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 méter magas Öregkő-hegy lábánál fekszik. A település és környéke ősidők óta lakott, melyet a közelében található Berényi vár nevű, ismeretlen eredetű földvár és az Öregkő-hegy sziklafalában lévő Jankovich barlangban megtalált ősembermaradványok is bizonyítanak. Országosan ismert  búcsújáróhely, ősi zarándokhely, népszerű kegyhely.

Először Pél néven 1265-ben, majd Pély néven 1291-ben említik az okiratok. 1338 óta a terület az esztergomi érsekség pusztája. Középkori templomának romjai 1700 elején még álltak a mai kegytemplom helyén. Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtetett az 1763-1770 között itt működő nazarénusoknak. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg, először 1866-1867, majd 1903-1906 között.

A műemlék barokk templomot 1735-ben Eszterházy Imre hercegprímás építtette. Ő nyilvánította Péliföldszentkeresztet hivatalosan is búcsújáróhelynek. A templomnak kitűnő akusztikája van. A főoltár a szentségi trónusig vörös márványból készült, 1763 körül.

1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át. Ekkor a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Intézet 40 alsó gimnazista növendéke szalézi tanáraikkal és nevelőikkel együtt az olaszországi Cavaglia városából átköltözött a Szentkereszt földszintes kolostorépületébe. 1925-től a kolostor a szalézi rend 40 teológusának anyaháza lett. A kolostortól északra 1932 körül manzárdos főiskolát építettek (Don Bosco Ház). 1943-ban elkészült a kolostortól nyugatra az egyemeletes, tágas zarándokház is (Ifjúsági Ház).

1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták, az épületet államosították. 1950-1981 között vájárképző iskola és internátus működött itt, majd az emeletes zarándokházból fogda lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológia épülete a helyi TSZ vadászházaként működött. 1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket. Jelenleg is ők üzemeltetik a helyet.

Feltétlenül megtekintésre érdemes a Kálvária-szoborcsoport, melynek minden stációja más-más stílusban épült. Az 1931-1942 között  különböző építészeti stílusban készült stációk Gáthy Zoltán építészmérnök alkotásai. A stációk domborműveit Metky Ödön szobrászművész készítette.

A hely hangulatát fokozza a lenyűgöző természeti látvány, a lankás domboldalak és a Gerecse hegyvonulatai. A családosoknak jó lehetőséget nyújt egy-egy sétára a védett erdei övezet és a tópart. A sportolni vágyók túrázhatnak a barlanghoz vagy lovagolhatnak a közelben lévő lovardában. Péliföldszentkereszten halad át az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala is. Látogassanak el ide, ahol lelki oázisra és gyönyörű természeti értékekre találhatnak!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/pelifoldszentkereszt