A vértesszentkereszti bencés apátság romjai

A Vértes hegység sűrűjében, az erdő mélyén áll a romjaiban is páratlan szépségű vértesszentkereszti kolostor. A festői látványt nyújtó romok meglátogatása maradandó élmény! Az apátság romjai Oroszlány közigazgatási területén találhatóak, az Oroszlány és Pusztavám közti út melletti dombtetőn, természetvédelmi környezetben, melyeknek őrzése folyamatos.

Az első írásos feljegyzés 1146-ban a Csák-nemzetségből származó Ugrint nevezi meg a monostor alapító és adományozó urának, mely kezdetben csak szerény épületegyüttes volt. A kiemelkedően tehetséges, fontos egyházi méltóságokat betöltő II. Ugrin jelentősen kiépíttette és megfelelő javadalmakkal látta el. Az apátság a fénykorát a XIII. század első harmadában élte. Ez tükröződik a gazdag díszítésű, magas technikai színvonalon megépített templom romjain is.

Építészeti megoldásaiban már megjelenik a korai gótika. Ezt mutatják a nyolcszögű pillérek, bimbós, leveles oszlopfők és a hajó csúcsíves záródása. Az épületegyüttest a környékbeli lakosság a vörösmárvány díszítései miatt " vörös kolostornak " is nevezte.

A XIV. században a Csák- nemzetség szerepe a Vértes hegységben egyre inkább visszaszorult. Váraik, birtokaik királyi tulajdonba kerültek, a hegység királyi vadászterületté vált. Az uralkodók kíséretükkel gyakran megfordultak ezen a helyen. Így IV. László, Nagy Lajos és Zsigmond király, aki a bencés rendet támogatta.

Az apátság azonban hanyatlani kezdett, miután Zsigmondtól a Rozgonyiak kapták meg a kegyúri jogot. Az egyre rosszabb állapotba került apátságot a bencés szerzetesek elhagyták. Mátyás király kérésére IV. Sixtus pápa engedélyezte, hogy az uradalom a domonkosoké legyen. A Vértesbe települt domonkosok építkezésbe kezdtek és kerengő-folyosót alakítottak ki, az északi oldalon pedig új épületszárnyat emeltek. Még a XVI. században is folytak itt átalakító munkák.

A kolostorban az életet a török pusztítás szüntette meg. A törökök valószínűleg erődnek használták a gyönyörű épületet. Kivonulásuk idején már rom volt. 1727-ben az Esterházyak kezébe került a Vértes nagyobbik része. Ekkor a vértesszentkereszti apátság évszázados kövei más helyen kezdtek új, kevésbé magasztos életet. A növényi ornamentikával díszített, faragott oszlopfőket, csúcsíves ablak- és kapukeretköveket az Esterházyak a tatai és a csákvári kastélyukba szállíttatták, ahol a kor divatja szerint romantikus műromokat építtettek belőlük, melyek ma is állnak.

 

Mára már csupán néhány 8-10 m magas, megszürkült falmaradvány, széles falpillér, kapuboltozat-töredék maradt az eredeti helyén. Mégis ez a templomrom a töröktől dúlt, lakosságtól széthordott állapota ellenére is az ország egyik legszebb műemlékmaradványa. Látogassanak el ide, tekintsék meg  építészetünk egyik legértékesebb, romjaiban is lenyűgöző  emlékét!

További képeim:  http://indafoto.hu/fulemule/collections

Fényes Tanösvény, Tata

Egy olyan tanösvénnyel szeretném megismertetni Önöket, melynek bejárása kihagyhatatlan! Ez a forrásvidék páratlan, életre szóló élményt nyújt az egész családnak. A látogatókat elvarázsolja az egyedülálló látvány és a feltörő források feledhetetlen hangulata. A Forrás sétányát 2015-ben adták át, mely közvetlenül a Fényes Strandfürdő szomszédságában található. Egész évben látogatható, így minden évszakban megcsodálhatjuk a folyamatosan változó láperdő élővilágát. A varázslatos lápvidéki mesevilággal egy cölöpökre épített, 1350 méter hosszú sétányon ismerkedhetünk meg.

A vizek városaként is ismert Tatán egykor több tucatnyi forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A térségbeli mélyművelésű szénbányászat következtében 1973-ra elapadtak a források, melyek a bányászat leállításával, közel három évtized után, 2001 májusától törtek elő újra. Azóta a forrásokból enyhén szénsavas, 21-22 fokos víz tör fel, melynek napi hozama mintegy 30000 m3.

A lápok folyamatosan változnak és ez a változás ma is tart. Másfél évtizeddel ezelőtt ezen a területen száraz lábbal járható erdő volt. Az évente 1-2 méterrel emelkedő karsztvíz a megsüllyedt éger láperdőt igen gyorsan elöntötte és a fák jelentős része "megfulladt" a hirtelen magassá váló vízben. Ezek a pusztuló erdőrészek különösen ott szembetűnőek, ahol a források fakadnak vagy erős a vízáramlás.

A Látogatóközpontban a helyi élővilágot bemutató kiállításokat tekinthetjük meg. A gyerekeket szervezett programok, gyerekcsónakázó, játékos vízi átkelés várja. A felnőttek búvárkodhatnak, sőt éjszakai túrán is részt vehetnek. A láperdő faóriásai között járva kihelyezett információs táblák segítségével megismerkedhetünk a régi tatai fürdőélettel, a víz energiáival, a forrásvidék legendáival és történelmi vonatkozásaival is. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas a függőhidas tavi átkelés.

Járják be Önök is ezt a természeti csodákban bővelkedő lápvilágot! Ne hagyják ki ezt a páratlan élményt! Így teszek én is, mert a források dermedt téli világát is szeretném megismerni. 

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tatai_fenyes_tanosveny

Öreg-tavi Nagy Halászat, Tata

Tata, a vizek városaként is ismert település, méltán híres a számos hagyományáról, sokak által látogatottá vált fesztiváljairól és rendezvényeiről. Ezek a programok jó alkalmat kínálnak, hogy évente, vagy akár minden évszakban ellátogassunk ebbe a csodálatos, hangulatos városba. Ilyen közkedvelt fesztivál az ősszel megrendezésre kerülő Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat. 

A 2001 óta évente megrendezésre kerülő halas fesztivál helyszíne az Öreg-tó partján álló Platán étterem - Kastély-tér - Esterházy sétány által körülhatárolt terület. A rendezvény fő eseménye a mai napig egyedüliként itt látható látványhalászat, mely 400 méteres húzóhálós kerítéssel történik. Az egész napot betöltő halászat, halválogatás és halvásár során közelről megismerhetjük a halászok nehéz, fizikai munkáját.

Miközben a nagyközönség a látványhalászatot figyeli, a Kastély téren megkezdődik a különleges halfogások elkészítése. Az ország minden pontjáról idesereglő halfőző mesterek a régiókra jellemző halászlevekkel és halfogásokkal várják az érdeklődőket, ezzel is növelve az édesvízi halfogyasztás mértékét.

Falatozás közben élvezhetjük a változatos színpadi programokat, koncerteket, néptánc együttesek fellépését. Az Esterházy sétányon a kézművesek termékeiben gyönyörködhetünk és vásárolhatjuk meg azokat. A jó hangulathoz hozzájárul a sok természeti szépség, az őszi színekben pompázó fák és a  tópart látványa.

A háromnapos fesztivál keretében a halászat, a gasztronómia és a kultúra találkozik a természeti értékekkel, jó alkalmat kínálva a családoknak egy élményekkel gazdag hétvége eltöltésére.

Ezért erre a rendezvényre minden évben szívesen látogatok el. Különösen a látványhalászatot kedvelem, amikor közelről, a tómederből lehet megcsodálni ezt a tevékenységet, kivéve idén, amikor ez tilos volt. A tómedret ellepte a fotósok, riporterek, filmesek hada, élvezhetetlenné téve a látványt. Ebben az évben elmaradt a halászati tárgyak, illetve a halászkunyhó kiállítása és meglepő volt a halétkek borsos ára is. Mindezek ellenére megmaradt az érdeklődésem, továbbra is nagyon jónak tartom ezt az őszi programot. Jöjjenek el Önök is, vegyenek részt ezen a páratlan eseményen!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata

Haraszt-hegyi tanösvény, Csákvár

Ismét beköszöntött az ősz, mely búskomor, keserédes, színes és borongós, elmélázó és újrakezdő, kirándulós és plédbe bújós. Sokszínű és sokféle, ilyennek szeretjük.

A kedvenc évszakom. A színek kavalkádja, a bágyadt napsütés újra és újra a természetbe hív, kirándulásra csábít. Egy olyan túraútvonallal szeretném megismertetni Önöket, mely ilyenkor, októberben a legszebb.

A Vértes egy igazi gyöngyszem. Hívogató a táj. Tele van elbűvölő kis szurdokvölgyekkel, rétekkel, várromokkal. A mészkő- és dolomit felszíneken érdekes életközösségek alakultak ki, ilyen a Haraszt-hegy is, Csákvár mellett.

A kopár, dolomitsziklás felszínen egy rendkívül látványos tanösvényt hoztak létre. Csákvár központjából Gánt felé haladva érhető el. A kiinduló és az érkező pontja a Gánti út végén lévő parkolóhely, a vízmű telepével szemben. A 3,5 km hosszú körtúra útvonalát egy zöld falevél jelzi, így szakvezető nélkül is bejárható.

A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán és szubmediterrán elemekben. Utunk során láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt és szárazságkedvelő molyhos tölgyet.

Megismerhetjük a dolomitjelenséget, aminek fő oka az, hogy amíg a mészkő főként mállik, a dolomit inkább aprózódik, törmelékesedik. Ez az aprózódás rendkívül változatos felszínt alakít ki. Az állandóan képződő dolomittörmelék a lejtőkön lefelé mozogva gátolja a talajképződést és az erdő kialakulását. Az erősen tagolt dolomithegységekben változatos éghajlati viszonyok alakulhatnak ki, amik lehetővé teszik a különböző korábbi földtörténeti korokból itt ragadt maradványfajok fennmaradását.

A tanösvény hét állomáson mutatja be a terület növényvilágát és érdekes látnivalóit. Az általános ismertető tábla után az első állomás a cserszömörcés karsztbokorerdő. A karsztbokorerdők egyik legjellegzetesebb cserfaja a cserszömörce. Magas csersavtartalma miatt kitűnő bőrcserző anyag. A gyógyászatban gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő szerek alapanyaga.

A második állomáshoz érve, megismerkedhetünk a keleti gyertyánnal, mely a dolomitjelenség érdekes hatásainak első bizonyítéka, az utolsó jégkorszak előtti idők tanúja. A Haraszt-hegy legfőbb botanikai nevezetessége, érintetlen állapotú, természetes hazai előfordulása. Az irtásréten áthaladva jutunk a molyhos tölgyes karsztbokorerdőhöz, mely a túra negyedik állomása. A szárazságkedvelő, molyhos tölgyes erdő fái alacsonyak, lombjuk ritka, ezért nyáron is a napfényes aljnövényzetben szebbnél szebb virágok pompáznak.

A sziklai vegetáció és a Kőlik-völgyi sziklahasadékok állomások után felérve a fennsíkra, csodás kilátás nyílik a Haraszt-hegy szomszédságában magasodó Szóló-kőre, mely nevét a háromszoros visszhangjáról kapta. Ezt a tulajdonságát mára elvesztette a befásítása miatt.

A dolomitgyeppel fedett fennsíkról hosszan gyönyörködhetünk a völgyekkel szabdalt hegyhátban, a Csákvár felé néző panorámában, az alföldi és a közép-hegységi táj harmóniájában.

Őrizzük meg és vigyázzunk együtt erre az egy cseppnyi Magyarországra!

További képek: http://indafoto.hu/fulemule