2020. november 6., péntek

A bokodi vízen lebegő falu

Hazánk egyik rejtett kincse az Oroszlányhoz közeli Bokodi-tó, melynek partján az utóbbi évtizedekben kiépített úszófalu csodájára jár a fél világ. A Vértes lábánál elterülő tavat a környező réteken átfolyó Által-ér duzzasztásával alakították ki.



Az eredetileg hűtőtónak szánt tavat még az 1960-as években létesítette az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat, melynek kettős célja volt, a hűtés és a tárolás. Az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás és a tó befolyásával történő keveredés útján hűtötte.




A tavat középen egy monumentális szállítószalag vágja ketté. Ez hordta a Pusztavám melletti márkushegyi bányaüzemből az erőművet tápláló szenet. A Vértesi Erőmű mesterséges hűtőtavának partját szinte teljesen elfoglalják a különleges, cölöpökre épült horgász házikók, melyekhez hosszú fapallókból álló stég vezet.



A hulladékhőnek köszönhetően a Bokodi-tó sosem fagyott be. Hőmérséklete ideális volt a gazdag élővilág kialakulásának. Főlek a halaknak kedvezett, így sokszínű, izgalmas halállomány alakult ki a tóban. A horgászok hamar felfedezték maguknak és sorra emelték a vízre a színes kis házikókat.



2015-ig, az erőmű bezárásáig, télen is varázslatos látványt nyújtott a tó, hiszen gőzölögve hívta fel magára a figyelmet a legcudarabb hidegben is. Az erőmű bezárása óta a tó befagy telente, tehát ez a jelenség, aminek az eredeti varázsát köszönhette, megszűnt. A környezet gyönyörű és a vízen lebegő faluként is elhíresült, egymás mellé épített horgásztanyák a zegzugos mólókkal kifejezetten romantikus látványt nyújtanak.



A romantikus tóparti vityillók magántulajdonban vannak. Látogatásuk idegenek számára nem megengedett. A tópart az erőmű tulajdona, de bárki szabadon mozoghat a partjainál. A természeti szépségek ellenére nincs kiépített idegenforgalmi infrastruktúra a környéken.


Ha erre járnak, érdemes megállni néhány fotó erejéig és gyönyörködni a különleges látványban.

 

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule/collections 

                                        



2020. szeptember 3., csütörtök

Turul emlékmű, Tatabánya


Az ősi magyar jelkép, a turulmadár legismertebb hazai szobra, 1907 óta figyeli a Tatabánya fölé magasodó mészkőszirt tetejéről az alatta elterülő tájat. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon, 907-ben, Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.




A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról. Érdekesség, hogy a millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban, hét kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon, a honfoglalás és államalapítás tiszteletére. (Dévény, Munkácsi vár, Cenk-hegy, Zobor-hegy, Pannonhalma, Ópusztaszer )  



A Turul szobor elkészítésével a Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát bízta meg, aki a budapesti Várnegyedben, a Királyi Palota északkeleti végénél található hat méter magas Turul-szobrot is készítette, 1905-ben.



Az azóta eltelt időben többször került veszélybe a fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg. Ennek javítását 1926. május 10-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, de ez nem valósult meg. A '90-es évek elejére a szobor felújításra szorult. A legutóbbi javítást 1992-ben fejezték be. "Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés, népünk oltalmának szimbóluma." - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a tatabányai Turul-szobor újraavatásán, 1992. október 29-én.



A nyolc méter magas tatabányai szobor a Kő-hegy meredek, város felé néző sziklaperemén, tört kőből rakott, csonka gúla talapzaton áll. A kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár Európa egyik legnagyobb madárszobra. Szárnyainak fesztávolsága 15 méter, a karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A fején  stilizált, aranyozott magyar szent korona van. A szobor stílusa historizáló. Kicsinyített mását a kisbéri Mini-Magyarország Makettparkban is láthatjuk.



Ne hagyják ki az ország kedvenc madarának megtekintését! A szobor közelében megnyílt Gerecse Kapuja Látogatóközpontban pedig interaktív kiállítás keretében jobban megismerhetik a Turul madár mondavilágát és ismerkedhetnek a környék történelmi, geológiai és természeti világával is.


További képeim: https://indafoto.hu/fulemule
 
 

2020. június 7., vasárnap

Malomvölgy, Tardos



A sok évszázados kőbányászatáról híres Tardos, a Gerecse legmagasabban fekvő települése. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellett vezet. Tardoson a sportvadászatot a Süttői Erdészet irányítja. Az elhagyott bányarész napjainkban a hegymászók kiképzését segíti. Gorba-tetőn sárkányrepülő felszállóhely található. Tardos legjelentősebb hagyományos rendezvényei a Hegyen-völgyön Futóverseny, a Magdolna napi búcsú, a Vörös Márvány Napok és a szeptemberi falunap.





A  falutól 1 km-re elhelyezkedő Malomvölgyi-tó és környéke a Gerecse Natúrpark egyik legszebb kirándulóhelye. A tó maga kiépített horgászhely, mely egész évben alkalmas a horgászásra. A Bikol-patak által táplált völgyzáró gátas víztározó 1,2 hektár vízfelületű, átlagos mélysége 1,6 m.  Fontos szerepet tölt be különböző kétéltű fajok szaporodásában.





A tó mellett halad a Malomvölgyi tanösvény, ami 1,5 km hosszú és 8 állomásból áll. A tanösvény útvonalán kihelyezett tájékoztató táblákon számos tudnivalóval találkozhatunk és játékos feladatokat oldhatunk meg.




A Malomvölgy erdőrezervátuma különleges erdészeti kezelést tesz szükségessé. Ez teszi lehetővé sok holtfa megtartását, ami számos védett bogárfaj, köztük a havasi cincér számára alapvető fontosságú. A környező erdők színpompás lepkefaja a hajnalpírlepke. Igen gazdag a környék odúlakó denevérfaunája is. A Malomvölgy légterében a fokozottan védett kerecsensólyom és parlagi sas is látható.




A tó körbe sétálható. A környezetében kialakított gondozott terület alkalmas baráti társaságoknak és családoknak focizni, sátrazni, bográcsozni. A gyermekek játszótéren is játszhatnak.




Látogassanak el ide! Ne hagyják ki ezt a páratlan természeti látnivalókban gazdag és az egész család számára felejthetetlen  élményeket nyújtó lehetőséget!




További képeim: https://indafoto.hu/fulemule



2020. április 13., hétfő

A tatai Öreg-tó


Az ország legrégebbi halastava Tata közepén helyezkedik el. A város háromnegyed részben öleli körül a tavat, melyet az Által-ér táplál. A dél és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. Kerülete a parti sétaúton mérve 7,28 km. A tó teljes területe 269 hektár. A vízfelület 202 hektár. Legnagyobb vízmélysége 5 m.







A helyén már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el. A tó mai medrében nagy számú forrás vize működött és a mélyebb részeken összefolyt, majd tóvá terebélyesedett. Ekkor még nyílt vízterületekkel, nádasokkal, lápokkal változó táj volt a helyén. A római korban létesült az Által-éren épített völgyzáró gát. A helyén elterülő mocsarak lecsapolásával és Mikoviny Sámuel vízrendező mérnök tervei alapján, az 1740-es években érte el a mai formáját. 1965-ig halastóként üzemelt. 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították. 1989 óta a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi.





A tavat ősszel leürítik, tavasszal feltöltik. A katasztrofális árvizek miatt a Vecserei zsilipet a mai formájára átépítették.( 1968-1969 ) A mozgató berendezés korszerűsítésére 1986-ban került sor.










A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely. A vonulási időszakban ritka madárfajok találhatók a tó környezetében. Rendszeresen 20000 egyednél is több madár tartózkodik itt, például a vetési lúd, a kis lilik, a nyári lúd, a rövidcsőrű lúd, az apácalúd, az örvös lúd és a vörösnyakú lúd. Az átvonuló madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelő torony.




A tavon haltenyésztés folyik, a nagy lehalászás novemberben van. Nyári időszakban sétahajók üzemelnek rajta, valamint kajak- és evezősklub is használja. A szörfösöknek és vitorlásoknak is kedvelt helye. Télen korcsolyázásra is használják a város felé eső széleit. A partját aszfaltos és murvás út futja körbe, amit sok futó- és kerékpáros is használ.






A tó körüli parti sétaúton haladva számos látnivalóval találkozunk. Tatán a bővizű forrásokra 15 db malmot építettek, melyek erejét gabonaőrlésre illetve a bőrgyártásban használták. Ezekből az 1930-as évekre már csak négy működött, a Cifra, a Miklós, a Pötörke és a Wéber malom. Malomként ma már egyik sem működik, fogadót, halászcsárdát, múzeumot alakítottak ki ezekben az épületekben. A 18. századi barokk stílusban épült Pötörke malom ipartörténeti műemlék.



A tó partján álló, több, mint 230 éves méltóságteljes óriásplatánfa a tóparti látvány elmaradhatatlan eleme. Az Ökotárs Alapítvány 2010 óta minden évben megszervezi az Év Fája versenyt, melyben olyan fák vetélkednek, melyek különlegesen fontosak a körülöttük élő közösségeknek. Az Év Fája címet 2014-ben a tatai nagy platán kapta. A 2015-ös év Európa Fája versenyben pedig a 2. helyezést érte el.




A látnivalók közül ki kell emelni Tata legjelentősebb műemlékét, az egyetlen olyan magyarországi várat, melyet az eredeti vízi árok-védelmi rendszer vesz körül. A várban vármúzeum várja az érdeklődőket. A tó körüli sétaúton haladva említésre méltó épületek még az Esterházy kastély, a Vízi vágóhíd, az Esterházy- lovarda, az Axmann- ház és a Hamary-ház, a Feszty-villa, a Kálvária-domb, a Szabadtéri Múzeum és a Fellner Jakab kilátó.



A tavat számos műalkotás is emlékezetessé teszi. Ezek közül a legismertebbek a Keresztelő Szent János és a Nepomuki Szent János szobra. Említésre méltóak még a Diana szobor, a Vitorlás szobor, a Végvári vitéz szobra, az Öreg halász szobra, valamint Öveges József és Mikoviny Sámuel mellszobra.






A tó környéke akadálymentesített. Nyáron közkedvelt fürdőhely. A tópart egész évben számos rendezvénynek ad otthont. Hagyománnyá vált fesztiválok és ünnepek: a Szent György napi lovasünnep, a Török kori Történelmi Fesztivál (Tatai Patara ), a Tatai Sokadalom, a Víz-Zene-Virág Fesztivál,  a Barokk Fesztivál, az Öreg-tavi Nagy Halászfesztivál és a Tatai Vadlúd Sokadalom, sportrendezvények pedig a tavaszi- és szilveszteri tó futás vagy a tóátúszás.



Látogassanak el ide! Ne hagyják ki ezt a különleges,  természeti és kulturális értékekben gazdag élményt! Vegyenek részt az Öreg-tó partján megrendezésre kerülő különféle rendezvényeken és fesztiválokon! 


További fotók:
https://indafoto.hu/fulemule/tata