2021. október 1., péntek

A Cseszneki vár

 

A Bakony egyik gyöngyszeme a Győr-Veszprém közötti főútvonal szerpentinje fölött már messziről megpillantható. A XIII. századi vár  romjaiban is erőt sugározva vigyázza a falu nyugalmát. A kiemelkedő sziklaszirten magasodó várrom a leglátványosabbak egyike, mely egyben az ország legszebb kirándulóhelyei  közé is tartozik.

Az erődítmény az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson, az Alföldről Pannonhalmán át Győrbe vezető sóút védelmére. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg tőlük. Később Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a várat az uradalmához tartozó 31 községgel együtt a Garai főnemesi családnak adta át, azok délvidéki birtokaiért. A Garaiak birtokában 1482-ig maradt, a fiúág kihalásáig. Mátyás király 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta.

A Garaiak a vár gótikus lovagvárrá történő átalakítását 1424-ben fejezték be. Ekkorra épült ki a többszörös védelmi vonallal körülvett belső vár is. Virágkora  a XV. századra tehető. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak Dunántúlra, ahol Csesznek Wathay Lőrinc kapitány vezetésével végvárként védelmezte az országot.

A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc csapatok központi lőszer- és élelmiszerraktárat létesítettek a várban. Innen látták el a Dunántúlon harcoló alakulataikat. A vár börtönként is funkcionált, ahol a magas rangú hadifoglyokat őrizték. 

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott. A zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Harminc évvel később, az 1810-es nagy földrengés, majd az 1820-ban villámcsapás okozta tűzvész lakhatatlanná tette. 

A szépen felújított várból gyönyörű a kilátás a Bakony erdőségeire.

Látogassanak el ide Önök is! Maradandó élményeket nyújtó kirándulással térhetnek haza! Ez a vidék visszavár!

További képeim: https://indafoto.hu/fulemule

 

2021. április 14., szerda

Szelim-barlang, Tatabánya

A Szelim-barlang az egyik legismertebb hazai barlangunk. A Gerecse hegység Kő-hegyén található, 289 méter tengerszint feletti magasságban. Az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva azonnal letaglóz minket a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnoknak két hatalmas kerek nyílása van a felszínre. A padlószinten is található még három különböző bejárata, ahonnan remek kilátás nyílik az egész Tatai-medencére.


Formakincsét erősen meghatározza a triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkő jellege. A hol vastagabb, hol vékonyabb rétegek váltakozása mozgalmas felületet ad a falaknak.

A barlangot kedvező elhelyezkedése és tágas terme miatt ősidőktől fogva használta az ember. Az előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősembernek is menedékül szolgált. Az alsóbb rétegekből a vadászatok során elejtett mamut, ősbölény és óriás szarvas csontmaradványait találták meg.

Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a XX. század eleji barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet. Csak az 1930-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó rendszeres ásatásra került sor. A feltárás során több, mint 12 méter magasságban felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át és távolítottak el az üregből. A legfelső szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek kerültek elő sok emberi csont maradvánnyal. A temérdek emberi csont jelentette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét.

A monda szerint a török időkben hét falu népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőzködő emberekre. Mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét és kénkővel vegyített szalmafüsttel fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.

A Szelim-barlang régészeti, őslénytani jelentősége és meghatározó tájképi jellege miatt 1982 óta fokozottan védett! Látogassanak el ide! Tegyenek egy sétát a barlangot körülvevő parkerdőben és tekintsék meg a közelben található Turul szobrot is!



 
 

2021. február 6., szombat

Várgesztes és látnivalói

A Tatabányától 17 km-re fekvő zsáktelepülést az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes néven említi. A falut a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte magasodó várral együtt. Zsigmond király idejében már állt a vár, amit a törököknek 1543-ban  sikerült bevenniük. Ekkor pusztult el a hozzátartozó falu is. 1693-ban gróf Esterházy József szerzi meg Gesztes várát és az alatta található Gesztes települést, a várhoz tartozó uradalommal együtt. 1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be. A falu elnevezése ekkor Pusztagesztes volt. A település 1917-től viseli a Várgesztes nevet. A község ma már virágzó település.

A Vértes hegység nyugati peremén 404 m magasságban emelkedik a gótikus stílusban épült Gesztesi vár. A XIII. sz. végén a Csák nemzetség több kővárat emeltetett a birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén álló erődítmény is. 1342 körül Nagy Lajos király utasítására lebontották, hogy helyébe vadászkastélyt emeljenek, amely a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. Falai között megfordult Zsigmond király, Albert herceg és II. Ulászló is.

A várat a  törökök 1588-1605 között megszállva tartották. 1693-ban az Esterházy család kezére került a vár és a hozzá tartozó várbirtokok. 1945-ig az ő tulajdonuk maradt. A XVIII. században gróf Esterházy József földesúr engedélyével a vár köveiből készítették el a Majki Kamalduli Rendház épületegyüttesét. Később a falu lakossága kezdte el lebontani a megromlott állapotú várat, melynek állagán a II. világháború tovább rontott.

A vár két részből állt. Egy külső várfalból a hozzá kapcsolódó négyzet alakú toronnyal és egy belső várból, valamint a külső várfal és a belső vár közt lévő várudvarból. A belső vár alaprajza hosszan elnyúló téglalap, úgynevezett "háromsejtes" elnevezéssel. Az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, a közelben a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

A vár helyreállítása 1960-63 között zajlott. A restaurálás alkalmassá tette a várat vendégek fogadására. A látogatókat turistaszálló, étterem és presszó fogadta. A tetőteraszról csodálatos kilátás nyílt a falura, a Vértes erdőrengetegére és a távoli Tata, Tatabánya környékére. Sajnálatos módon az állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet és a tetőszerkezet nélküli várfal bizonyos része leomlott. Életveszélyessé nyilvánították, elkerítették és a vár 2013. október 31-én bezárta kapuit. Kívülről bármikor megtekinthető.

A községtől negyedórás séta vezet a várhoz. A parkolótól az út egy nagy tisztás mellett halad el, ez az úgynevezett Várrét, pihenőpadokkal, esőbeállókkal és tűzrakó helyekkel. A település itt tartja a már hagyománnyá vált és évről-évre megrendezésre kerülő, színes programokat kínáló Várgesztesi Lovagi Játékokat. Innen indul el egy szerpentinút, mely fokozatosan vezet fel a vár romjaihoz.

Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően kialakításra került a faluban egy horgásztó, 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. A tó a település végén található, nyugodt, csendes környezetben.

A tó környékén több látnivaló is van. Az egyik a falu felett magasodó Zsigmond-kő, melyhez a szabadtéri edzőparktól induló túraútvonal vezet. A Zsigmond-kőről csodás kilátás nyílik a dél-nyugati Vértes bérceire. Jó idő esetén a Bakony vonulatait is látni.

A másik túralehetőség  az  Árnyas sétány, ami a Várgesztesi Villaparkot köti össze Várgesztes községgel. Az ösvény a korábbi legelőkön és a varázslatos patak völgyön keresztül vezet egészen a várgesztesi tóig. Az út mellett csordogáló Gesztesi-patak a Vértes hegység egy különleges területén, a Várgesztesi medencében ered.

Az ösvényen sétálva megfigyelhető, amint a száraz homoki gyep találkozik a nedves patakvölggyel. Magasabban a hegyek között üde bükkösök, hárserdők, cseres-tölgyesek, elegyes karszterdők és sziklagyepek váltakoznak. A megkapó szépségű medence élőhelyi sokfélesége, az élővilág tarkasága lenyűgöző. 

Várgesztes nemcsak a túrázást kedvelő, hanem a pihenni vágyó látogatóknak is felejthetetlen kikapcsolódást nyújt.

Várgesztes Magyarország egyik leglenyűgözőbb kirándulóhelye élénk idegenforgalommal. Ne hagyja ki! Látogasson el ide és gyűjtsön életre szóló élményeket!


További képeim: https://indafoto.hu/fulemule