Tata 18. század közepétől kezdődő felvirágzását az Esterházy család tatai grófi ágának generációi segítették elő. A városfejlődésnek ez az időszaka egybeesett a 18. század végére Európa-szerte bekövetkezett alapvető társadalmi változásokkal. A barokk kertépítészeti stílus elleni lázadás következményeként 1720 táján Angliában született meg a felvilágosodás filozófiáján alapuló új kertstílus eszméje. Az angolkertek magyarországi megjelenése az 1780-as évekre tehető. Tatán a kiváló természeti adottságok és a jelentős történelmi háttér kiváló alapot adott az Angolkert kialakításához.
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Böhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. A fákat és a bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették, úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. A Kínából származó, a romantika korának jellegzetes kerti díszét alkotó szomorúfűz fákat Tatán ültették hazánkban először. Az Angolkert délkelet felé az Esterházy pezsgőgyárral, északnyugati oldalán pedig a Kristályfürdővel egészült ki. A kert kialakításának kedvezett az itteni források vize és a Cseke-tó, ezért elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide. A hangulatos sétautak nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak.
A sétányok mellett itt-ott különböző építmények tűnnek a látogatók szeme elé. A park bejáratánál feltűnnek a Műromok. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült, igazi műremek. Tervezője Charles de Moreau, Bécsben élő, francia származású építész volt, akit az ifjú Esterházy Miklós gróf Tatára hívott a kert további fejlesztésére. Az 1801-ben épült műromok igazi romok felhasználásával épültek. A Szőnyből származó római temető domborműves sírkövei és a vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét. Régebben, Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
Az 1955-től természetvédelmi területté nyilvánított park szépsége költőinket is megihlette, közöttük Kazinczy Ferencet is. Kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Lelkesedett a szentimentális kertek vízi részleteiért és a szomorúfűz fákért. Látogatásainak emlékét őrzi az 1964-ben felállított Kazinczy pad.
A park kiemelkedő épülete a Pálmaház. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna bálokat. A szépen felújított Pálmaház ma rendezvényterem.
Az Angolkertben elsők között épültek meg a grották (műbarlangok), amelyek kerti hűtőzők is voltak. A Pokolnak nevezett nagy grotta a vadember sziklába rejtett lakhelyét imitáló rusztikus építmény.
A park további érdekességeiről, építményeiről a következő blogbejegyzésemben olvashatnak. Folytatása következik!
További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata
