Király-kút, Héreg

Héreg, a 1015 fős település, Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben, Tatabányától 20 km-re található. A falu területe már az ókori Római birodalom idejében, majd később az Árpád korban is lakott volt. Héreg első okleveles említése 1326-ból származik. A szőlőművelés, bortermelés mindig is fontos volt a falubelieknek. A környék legjobb borait itt termelik napjainkban is.

A település kedvező földrajzi adottságai sajátos mikroklímát teremtenek. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességet rejt és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Héreg a Gerecse - térség legszebb kirándulóhelyei közé tartozik. A falu a Gerecse-tetőre induló túrák egyik kiindulópontja.

Kedvelt kirándulóhely a szép fekvésű Király-kút forrás és környezete is. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál a környékbeli vadászatai során. Héreg-felső autóbusz megállójából indulva a hegynek fel, a falu főutcáján haladva, elérjük a temetőt. A faluszéli erdészház előtt jobbra, sorompóval elzárt útra térve, kitartó emelkedőt követően érjük el azt a tisztást, ahol  a forrást találjuk. A kellemes réten nagy esőbeálló található, a dombtetőn kihelyezett tűzrakóhelyekkel, padokkal és asztalokkal.

A falu hagyománya az évente októberben megrendezésre kerülő Héregi Lovasnapok és Szüreti Fesztivál. A több napos rendezvénysorozat sokszínű és változatos lehetőséget kínál az idelátogatóknak. Az esemény vendégei a lovasbemutatók és versenyek által jobban megismerhetik a hazai lovas kultúrát, miközben gasztronómiai élményekkel is gazdagodhatnak. A jó hangulatról a fellépő sztárvendégek gondoskodnak.

1526-ban a Héreg melletti Pusztamarótnál zajlott le a híres Maróti csata. A mohácsi csatavesztést és Buda elestét követően a megmaradt fősereg és az ország déli részéből menekülők a hadászatilag megfelelőnek tűnő völgyben szekérvárakkal sáncolták el magukat. A török sereg, miután felfedezte a menekülők táborát, a Budáról hozatott ágyúk segítségével ostrom alá vette azt és három napi öldöklő küzdelem után törte meg a magyarok ellenállását. A  mai források 20-25000 főre teszik az áldozatok számát. Történelmünk tragikus eseményének helyszínén egy emlékművet láthatunk. A képzőművészeti alkotás ismerteti a történelmi tragédia korát és okát, áldozatainak hősiességét.

Ez a túra igazi családi program, mely minden korosztálynak felejthetetlen kikapcsolódást nyújt. A minden évszakban gyönyörű táj mindenkit elvarázsol, de az őszi színkavalkád lenyűgöző látványa még maradandóbbá teszi az élményt. Ne hagyja ki ezt a páratlan lehetőséget!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/collections/1

Angolpark, Tata (második rész)

Szeretettel köszöntöm olvasóimat! Ebben a blogbejegyzésemben a tatai Angolpark további érdekességeivel, épületeivel szeretném megismertetni Önöket.

A park központi épülete a Nyári-lak. Az Esterházy grófok pihenő- és mulatókertjének legkorábbi időszakában épült fel. Grossmann József tatai építőmester művét 1783-ban kezdték építeni, 1786-ra pedig az épület díszítő művészeti kiegészítőivel együtt elkészült. Figurális díszei Schweiger Antal tatai szobrászmester alkotásai. Az épület belső központi magját képező kör alaprajzú terem Jankovszky József 1786-ban készített falfestményeiről híres. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Jelenleg korhű, barokk berendezéssel és herendi porcelán kiállítással várja a látogatókat. 

A Nyári- lak  és környéke a családi és előkelő társasági ünnepek, a gondtalan szórakozás helyszíne volt, amit a konyhaként működő kunyhó, a Nyári -konyha szolgált ki. Az 1803-ban épült kerti kunyhó egyszerű formáját az egyik oldalán látható vakolatlan mészkőfal teszi érdekessé. A lyukacsos építőanyag felszínén a földtörténeti negyedkor tengervizeiben egykor élő növényzet nyomait is láthatjuk.

A Tükör-forrás, régi nevén Nagy-forrás, vagy Kék-forrás, 47520 m3/nap azaz 33 m3/ perc vízhozammal táplálta a forrástó vizét. 1961-ben a tatabányai szénkitermelés hatására az angolparki Tükör-forrás elapadt. Napjainkban a forrás vízhozama ismét emelkedést mutat.

A Tükör forrás vize szalagszerű mederben folyik a műrom irányába. A domboldal lábánál római szentélynek is nevezett, ívesen záródó tágas grotta mélyed a domboldalba. Középpontjában a faragott, víztől koptatott kő oltárként kapott helyet.

1794-ben épült meg a "mulató palota" hátsó teraszának környezete, a családi színjátszás és kisebb előadások helyszíne, a szabadtéri színpad. Ez a hely őrzi Esterházy Ferenc gróf művészeti és szervezői tevékenységéhez fűződő, az 1933-1936. évekre tehető nevezetes angolkerti előadások emlékét is. Itt és akkor az élő természetben előadott színjátszás, a "Naturbühne" speciális műfaját teremtették meg. Az úgynevezett "Júniusi hetek" megrendezése során a városba látogató rendezők, színészek a film számára felfedezték Tata-Tóvárost. Itt forgatták a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" és a "Tóparti állomás" című filmeket Jávor Pál és Tolnay Klári szereplésével.

A Török Mecsetek az európai tájképi kertekben a sejtelmes kelet egzotikumát jelenítették meg. Magyarországi alkalmazásukban a török elleni harcainkat felidéző történelmünk cseng vissza. A nyolcszög alaprajzú, gótikus ablakfülkékkel és magas mellvéddel díszített építmény elsődlegesen a századvégi kert romantikus hangulatának fokozását szolgálta. Építőköve a földtörténeti negyedkorból származó, tatai előfordulású, forrásvízi mészkő. A vakolatlan, durván rücskös felszínű, sötétszürke falfelület a sejtelmesség fokozója.

Az edzőtábor (Tatai Olimpiai Központ) az ország egyik legismertebb sportlétesítménye. 1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók megkapták az Angolpark egy részét a felkészülésükhöz. A sikeres szereplés után 1951-ben adták át a tábort végleges formájában. Napjainkban is a hazai és nemzetközi versenyekre készülő profi sportolóknak nyújt edzéslehetőséget, komplett ellátással.

Látogassanak el ide, az Angolparkba és gyönyörködjenek a sok látnivalóban, a természeti szépségekben! Mindezt megtehetik kis vonattal  is! Vegyenek részt a park rendezvényein! Ne hagyják ki a szabadtéri színpad színvonalas műsorait sem! 

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata/page/1

Angolpark, Tata (Első rész)

Tata 18. század közepétől kezdődő felvirágzását az Esterházy család tatai grófi ágának generációi segítették elő. A városfejlődésnek ez az időszaka egybeesett a 18. század végére Európa-szerte  bekövetkezett alapvető társadalmi változásokkal. A barokk kertépítészeti stílus elleni lázadás következményeként 1720 táján  Angliában született meg a felvilágosodás filozófiáján alapuló új kertstílus eszméje. Az angolkertek magyarországi megjelenése az 1780-as évekre tehető. Tatán a kiváló természeti adottságok és a jelentős történelmi háttér kiváló alapot adott az Angolkert kialakításához. 

Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából  Böhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. A fákat és a bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették, úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak. Közöttük leheveredésre, piknikezésre csábító pázsit borította a talajt. A Kínából származó, a romantika korának jellegzetes kerti díszét alkotó szomorúfűz fákat Tatán ültették hazánkban először. Az Angolkert délkelet felé az Esterházy pezsgőgyárral, északnyugati oldalán pedig a Kristályfürdővel egészült ki. A kert kialakításának kedvezett az itteni források vize és a Cseke-tó, ezért elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide. A hangulatos sétautak nyugalmat, igazi feltöltődést nyújtanak.

A sétányok mellett itt-ott különböző építmények tűnnek a látogatók szeme elé. A park bejáratánál feltűnnek a Műromok. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült, igazi műremek. Tervezője Charles de Moreau, Bécsben élő, francia származású építész volt, akit az ifjú Esterházy Miklós gróf Tatára hívott a kert további fejlesztésére. Az 1801-ben épült műromok igazi romok felhasználásával épültek. A Szőnyből származó római temető domborműves sírkövei és a vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét. Régebben, Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.

Az 1955-től természetvédelmi területté nyilvánított park szépsége költőinket is megihlette, közöttük Kazinczy Ferencet is. Kétszer látogatott el ide, 1803-ban és 1831-ben. Lelkesedett a szentimentális kertek vízi részleteiért és a szomorúfűz fákért. Látogatásainak emlékét őrzi az 1964-ben felállított Kazinczy pad.

A park kiemelkedő épülete a Pálmaház. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna bálokat. A szépen felújított Pálmaház ma rendezvényterem.

Az Angolkertben elsők között épültek meg a grották (műbarlangok), amelyek kerti hűtőzők is voltak. A Pokolnak nevezett nagy grotta a vadember sziklába rejtett lakhelyét imitáló rusztikus építmény.

A park további érdekességeiről, építményeiről a következő blogbejegyzésemben olvashatnak. Folytatása következik!

További képeim: http://indafoto.hu/fulemule/tata