A Duna-kanyar fölé emelkedő ünnepélyes, hatalmas egyházi épület Magyarország egyik legfontosabb jelképe. Mindig is fontos szerepet töltött be a magyar történelemben és az emberek szívében egyaránt.
A város több, mint ezer éve a magyar római katolikus egyház központja. A Várhegyen magasodik a település meghatározó építménye, a klasszicista stílusú bazilika, Magyarország legnagyobb, Európa egyik legnagyobb temploma.
A katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben. Az alapkőletételre 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor. A középkorban a Várhegyen hat templom épült. A fennmaradt iratok szerint a mai bazilika helyén a Szent Adalbert Székesegyház állt, mely 1010 körül épült fel. Ettől északra helyezkedett el a Szent István promártír - (vértanú) - templom. A harmadik templom az árpád-házi királyi palotában feltárt, Szent István korabeli körkápolna, a negyedik az esztergomi vár fokán álló Szent Vid kápolna volt. Az ötödik III. Béla várkápolnája, mely szintén az árpád-házi királyi palotában található. A hatodik a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műemléke, mely eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült, 1507-ben. Túlélve a török megszállást, az új székesegyház építésekor 1600 darabra szétszedve beépítették az új főtemplomba. Az 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.
Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Várhegyen, a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházat, mely méreteiben messze felülmúlta a korábbi templomokat és magában hordozta az említett egyházak szellemi örökségét. A Packh János és Hild József által tervezett templomot 1856. augusztus 31-én szentelték fel. Magassága a kriptától a keresztig 100 méter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. A kupola átmérője 33 és fél méter, az altemplom falai 17 méter vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grioletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, mely Mária mennybevételét ábrázolja.
Az altemplom több száz sírfülkéjében a bazilika építői és főpapjai nyugszanak. Itt helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprímást is. A kincstár ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgy gyűjteménye. A kiállított tárgyakat istentiszteleti és ájtatossági használatra szerezte be az egyház. Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték. Ilyen tárgy például az az ezüstkereszt, mely a XIII. században készült és a magyar királyok e keresztre tették hűségesküjüket évszázadok óta. A múzeumi jelleg Simon János prímás nevéhez fűződik. A műkincsek a látogatók számára csak 1886-tól tekinthetők meg.
Látogassanak el ebbe a csodálatos Duna-parti városba! Tekintsék meg ezt a monumentális építészeti csodát! Ne hagyják ki a páratlan szépségű kilátást a bazilika kupolájából! Mindezek mellett az Esztergomi Bazilika gyakran ad otthont orgona-, templomi- és kórus koncerteknek, melyek néhány kivétellel ingyenesek.
