A zalaegerszegi skanzen a várost átszelő Zala folyó holtága körül épült. A göcseji rekonstruált falu 40 épületből áll, amit 22 zalai településről szállítottak a helyszínre. Ez az első szabadtéri múzeum, ami 1968 óta látogatható. A parasztporták között sétálgatva olyan érzés, mintha egy valódi régi kis faluban lennénk. Betekintést nyerhetünk egy múlt századi göcseji település mindennapi életébe.
A falumúzeum mellett kapott helyet a
Magyar Olajipari Múzeum. A bemutatott út menti keresztek és házoromzatok teszik
különlegessé ezt a szabadtéri múzeumot. A régi falusi házak díszes oromdeszkázatai a padlások utca felőli oldalát zárták. Rajtuk festett virágok, vallási jelképek láthatóak. A deszkák között kifűrészelt minták a szellőzést biztosították.
Szabadtéri keresztekkel nemcsak útszéleken, hanem folyóparton, faluszélen, mezőn, dűlők kezdetén is találkozhatunk. Ez a vallásos jelkép árulkodik elődeink életéről, hitéről. Gyakran fohászkodtak a keresztek előtt szerencsés útért, hazatérésért, jó termésért, katasztrófák távolmaradásáért vagy éppen betegségekből való gyógyulásért.
Nagyon érdekes a jellegzetes boronafalú zalacsébi fatemplom. A Göcsejre jellemző templomtípus a 18. században még gyakori, egy nagyobb lakóházhoz hasonló méretű, karzattal és szentéllyel rendelkező, zsúppal fedett építmény volt. Nagyobb ünnepek alkalmával a prédikáció a templomon kívül elhelyezett szószékről hangzott el.
Ki kell emelni a látnivalók közül a zalalövői hajlított házat és a szintén zalalövői hosszú házat, ahol minden helyiség külön az eresz alól nyílik. A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház, mely a 18. században épült. Nagyon különleges a csödei kerített porta, melynek az egyik szobáját borkimérésre használták.
Találkozhatunk itt vízimalommal és a tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal is. Az Őrség jellemző szakrális építménye a szoknyás harangláb. Rendszerint a falu közepén állították fel. A múzeumban található fazsindellyel fedett haranglábat 1888-ban építették Budafán. A harangra szükség volt, mert istentiszteletre hívott, hangja kísérte az utolsó útjukra indulókat, jelezte az időt, de azt is, ha tűz ütött ki, hírt adott örömről, bánatról.
A Zala folyó holtágának partján áll a múzeum egyetlen olyan épülete, melyet helyben őriztek meg. A Hencz György vízimalom nevét a tulajdonosáról kapta, aki 1952-ig üzemeltette.
A lakóházakban a szoba mellett konyha és kamra is van, az udvarokban pedig istállók, ólak, kutak és további kamrák. A bemutatásból még a hegyi pincék sem maradtak ki. Érdekes építmény a Göcsejben általában gerendából készült tornácos, a háztól külön álló, emeletes kamra, a kástu.
Ki kell emelni a látnivalók közül a zalalövői hajlított házat és a szintén zalalövői hosszú házat, ahol minden helyiség külön az eresz alól nyílik. A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház, mely a 18. században épült. Nagyon különleges a csödei kerített porta, melynek az egyik szobáját borkimérésre használták.
A múzeumfalu tavasztól őszig számos hagyományőrző rendezvénnyel várja látogatóit. Ha Zalaegerszegen, vagy a környéken kirándulnak, ne hagyják ki ezt a páratlan, az egész család számára igazi kikapcsolódást nyújtó lehetőséget!
További fotók:
