Az ősi magyar jelkép, a turulmadár legismertebb hazai szobra, 1907 óta figyeli a Tatabánya fölé magasodó mészkőszirt tetejéről az alatta elterülő tájat. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon, 907-ben, Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.
A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról. Érdekesség, hogy a millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban, hét kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon, a honfoglalás és államalapítás tiszteletére. (Dévény, Munkácsi vár, Cenk-hegy, Zobor-hegy, Pannonhalma, Ópusztaszer )
A Turul szobor elkészítésével a Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát bízta meg, aki a budapesti Várnegyedben, a Királyi Palota északkeleti végénél található hat méter magas Turul-szobrot is készítette, 1905-ben.
Az azóta eltelt időben többször került veszélybe a fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg. Ennek javítását 1926. május 10-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, de ez nem valósult meg. A '90-es évek elejére a szobor felújításra szorult. A legutóbbi javítást 1992-ben fejezték be. "Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés, népünk oltalmának szimbóluma." - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a tatabányai Turul-szobor újraavatásán, 1992. október 29-én.
